Vezénylés, önvezénylés, rendkívüli munkavégzés

Előtte még egy fontos dolog…

Sokan kértétek, hogy szeretnétek NYOMTATOTT formában is az új, 12-ik kiadású AETR könyvet.

Nos, a jó hír az, hogy már NYOMDÁBAN VAN, és kb. 8-10 napon belül már itt is lesz. Ezután postázzuk mindenkinek.

A könyv ára nyomtatva 8 900,- Ft, de október 14-ig, amíg ki nem jön  nyomdából, 30%-os kedvezménnyel lehet előrendelést leadni rá (6 230,- Ft-ért). Utána ez a kedvezmény már nem elérhető. Összesen 300 darab kerül most kinyomtatásra, ebből kb. 140 darab már le is van foglalva!

Az alábbi linken le tudod adni te is az előjegyzésedet, mielőtt elfogyna.

FIGYELEM! Október 14-e, péntekig adhatod le még az előrendelésedet az új kiadványra akciós áron!

Kattints ide vagy az alábbi képre, és szerezd be az új, 12-ik kiadást NYOMTATVA még 30%-os kedvezménnyel!


 

Vezénylés és önvezénylés

 

Az alábbi jogszabály az 1988-as évi I. Tv-ben olvasható.

18/D. §

 

(1) A munkáltató a munkavállalót személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenység végzésére az egészséges és biztonságos munkavégzés, továbbá a közlekedésbiztonság követelményére figyelemmel, a munkaviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban osztja be.

 

(2) Az (1) bekezdésben foglalt követelményeken túlmenően a munkavégzés szervezése során a munkáltatónak – a rendelkezésre álló lehetőségeken belül – törekednie kell arra, hogy a munkavállaló pihenőidejének minél nagyobb részét az általa megválasztott helyen tudja eltölteni.

 

(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.

Az (1) bekezdés arról szól, hogy a munkáltatónak, amikor készíti a vezénylést, figyelemmel kell lennie arra, hogy úgy tervezze meg a fuvarfeladatot, hogy figyelembe veszi a munkavállaló azon érdekeit, miszerint ezt egészségesen és biztonságosan végre tudja hajtani. Továbbá, arra is tekintettel kell lennie, hogy a közlekedési szempontokat, ismereteket, stb. figyelembe véve a lehető legoptimálisabban tervezze meg az utat, valamint az egész fuvarfeladatot úgy kell kalkulálnia, tekintettel az esetleges, lehetséges váratlan fejleményekre is, hogy a járművezetőnek be kell tartania a szabályokat (AETR és munkaügy), és ezt figyelembe véve kell a fuvarfeladatot teljesítenie.

Mi az a minimum 4 dolog, amit a hatóság egész biztosan kérni fog a vállalkozástól az ellenőrzés során? Az egyik a vezénylés, aminek pontosan dokumentáltnak kell lennie, amiből jól látható, hogy a gépkocsivezető a vezénylést követve be tudja tartani a vezetési- és pihenőidőkre vonatkozó szabályokat, valamint, a munkaügyi szabályokat is.

Figyelnie kell, hogy a munkaidő tekintetében „hol tart” a járművezető, a napi- és heti pihenőidőkkel, mi a helyzet azokkal, mikor kell visszapótolni a csökkentett heti pihenőidejét, stb. Ez nem könnyű feladat és pontos, megfelelő nyilvántartást igényel.

A (2) bekezdés lényege az, hogy lehetőleg a járművezető választhassa meg, hol szeretné a pihenőidejét eltölteni. Tehát, ha csak lehet, közös tervezéssel készítsék a fuvartervet, hogy a járművezető megválaszthassa a számára legjobb pihenőhelyet. Ez azonban nem jelenti azt, hogy ezt csak így lehet elkészíteni, és ha ez nem megvalósítható, attól még a járművezető elvégezheti a fuvarfeladatot (hiszen a jogszabály is azt írja, hogy a rendelkezésre álló lehetőségeken belül).

A (3) bekezdés szól arról, amit fentebb írtam már, hogy a járművezető részben maga osztja be, mikor és mennyi pihenőt vagy szünetet tart. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy a szabályoknak megfelelő munkaidőn belül, betartva az AETR (illetve az 561/2006/EK rendelet) előírásait elvégezhető-e az adott fuvarfeladat. A járművezető ezt maga mérlegelheti, összhangban azzal, hogy a munkáltató utasításait – ezen kereteken belül – hajtsa végre. Nagyon fontos az igazságügyi szakértő álláspontja, hogy az eseteknél az értékelendő körülmények körében vizsgálandó a munkáltató felelőssége a gépjárművezető szabálytalanságai elkövetése alkalmával, még pediglen az, hogy munkáltató bizonyíthatóan eleget tett-e az utasításadásnak és az ellenőrzési kötelezettségének erre vonatkozóan is.

Figyelj erre nagyon oda, különben súlyos bírságokat kaphatsz!

 

Vezénylés és rendkívüli munkavégzés

 

Az alábbi jogszabály szintén az 1988-as évi I. Tv-ben olvasható.

18/E. §

 

(1) A munkáltató a munkavállalót a 18/D. § (1) bekezdése szerinti munkavégzésre annak megkezdése előtt legalább 12 órával köteles beosztani, illetve a beosztást a munkavállalóval közölni.

 

(2) Amennyiben a munkavállaló munkára képes állapotban van, a munkáltató egyoldalú intézkedésével az (1) bekezdésben foglalt rendelkezéstől eltérhet, ebben az esetben azonban a fuvarfeladat során munkaidőnek minősülő idő első 12 órája rend-kívüli munkavégzésnek minősül.

 

(3) A rendelkezésre állási időnek minősülő időszakot és előrelátható időtartamát – az indulás előtt vagy közvetlenül a rendelkezésre állási idő kezdetét megelőzően – a munkavállalóval ismertetni kell.

Az (1) bekezdés önmagáért beszél, legfeljebb a kiértesítés módjára lehet érdemes kitérni, ugyanis ennek nincs jogszabályban rögzített formája, ugyanakkor a fuvarozás szokásaiban, hagyományaiban íratlan szabályok vannak, melyek betartása ugyancsak követelmény. Ez történhet szóban (bár ezt utólag le kell írni, hogy nyoma maradjon), telefonon (ugyanaz az eljárás, mint a szóbeli értesítésnél), történhet SMS-ben, vagy köremailben, egyéni emailben. A lényeg, hogy legkésőbb 12 órával a munka megkezdése előtt a munkavállalónak értesülnie kell arról, hogy beosztották egy adott munkára.

A (2) bekezdés már izgalmasabb, ugyanis ez arról szól, hogy adott esetben, ha ezt a helyzet indokolja, el lehet térni ettől, amennyiben a munkavállaló olyan állapotban van, hogy a munkát elvégezheti. Tehát, lehetséges olyan, hogy azt mondják valakinek, „Béla, készülj, mert 2 órán belül indulsz!” Azonban, ezt nem lehet csak úgy megtenni. Pontosabban, ha a munkáltató él ezzel a jogával, akkor tisztában kell lennie azzal, hogy ilyenkor a munkaidőből, akármeddig tartson is az, az első 12 óra úgynevezett rendkívüli munkavégzésnek minősül úgy elszámolás, mint bérezés szempontjából. Mivel ez eléggé fontos, nézzük meg ezt egy kicsit jobban!


A rendkívüli munkavégzés szabályai

Rendkívüli munkavégzést csak különösen indokolt esetben lehet elrendelni, és ez nem veszélyeztetheti a munkavállaló testi épségét, egészségét, nem jelenthet személyi, családi és egyéb körülményeire nézve aránytalan terhet. Kollektív szerződés, vagy a dolgozó kérése esetén írásban kell elrendelni.

Rendkívüli munkavégzésnek minősül a normál munkaidő-beosztástól eltérő, a munkaidőkereten felüli, illetve az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá az Mt. szerinti készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig terjedő időtartam. Amennyiben a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, abban az esetben az első munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig tart a munkaidő.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján dolgozza épp le (pl. a járművezető kapott egy nap „eltávozást”, mert vidékre kellett utaznia pl. temetésre, és ezt az időt később bepótolja, ledolgozza).

Munkaszüneti napon rendkívüli munkavégzés kizárólag a rendes munkaidőben e napon is foglalkoztatható munkavállaló számára, vagy baleset, elemi csapás vagy súlyos kár, továbbá az életet, egészséget, testi épséget fenyegető közvetlen és súlyos veszély megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében rendelhető el.


A rendkívüli munkavégzés díjazása

Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót a rendes munkabérén felül ellenérték illeti meg. A munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladóan, illetve a munkaidőkereten felül végzett munka esetén a pótlék mértéke ötven (50) százalék. Munkaviszonyra vonatkozó szabály vagy a felek megállapodása előírhatja, hogy ellenértékként pótlék helyett szabadidő jár, ami nem lehet kevesebb a végzett munka időtartamánál.

A munkaidő-beosztás szerinti pihenőnapon végzett munka esetén a pótlék mértéke száz (100) százalék, abban az esetben viszont, ha a munkavállaló másik pihenőnapot kap, a pótlék mértéke csak ötven (50) százalék.

Munkaidőkeret alkalmazása esetén a szabadidőt, illetve a pihenőnapot legkésőbb az adott munkaidőkeret végéig kell kiadni. A rendkívüli munkavégzés ellenértékeként a rendes munkabéren felül átalány is megállapítható. Munkabéren felüli ellenérték nem illeti meg azt a munkavállalót, aki a munkaideje beosztását, illetve felhasználását maga határozza meg.

 


 

Jelentkezz a januári konferenciára!

 

Már lehet jelentkezni a januári konferenciákra!
Résztvételi díj: 7 600,- Ft

 

A KÉT IDŐPONT:

2023. január 7. és január 14.

 

Kattints ide, vagy a képre további részletekért és add le a jelentkezésedet most! A konferenciával együtt is beszerezheted 30%-os kedvezménnyel az új AETR könyvet nyomtatva.

Üdvözlettel:

Szállítmányozói munkaügyi- és AETR szakértő
műszaki szakoktató (BME)
+36 (70) 391-2885