Keveredő fogalmak
Munkaidő vagy tevékenységi idő?
Örök téma!
Ugyanis, a mai napig azt tapasztalom, hogy a KÉT fogalom teljes keveredésben van a legtöbb sofőr és munkáltató (sőt, még könyvelőknél is tapasztalom!) elméjében, sajnos. Ez azt jelenti, hogy nagyon sok ember számára nem különül el a két dolog egymástól, más szóval: azt hiszik, hogy a tevékenységükre fordított ÖSSZES idő munkaidőnek számít.
Megint másként fogalmazva: ha én reggel 6-kor kezdek és délután 5-kor végzek, akkor a kettő közötti idő az munkaidőnek számít (legfeljebb egy ebédszünet jön le belőle).
Talán azért azt mindenki látja, hogy ez így egy kicsi sántít, mivel tartunk pihenőket, várakozunk, és egyéb munkát is végzünk. Vagy segítünk az utasoknak a ki- és beszállásnál, megvárjuk, amíg le- vagy felrakják a járművet, stb.
Kis autó, nagy autó, telephelyi munka, szabadság
Ami bonyolítja még ezt a dolgot, NAGYON SOK SZEMPONTBÓL, az az, ha a cégben nem csak tachográffal szerelt jármű vezetését végzi egy személy, hanem “kisautót” is vezet (amibe nem kell tachográf), illetve egyéb munkákat végez, stb.
És mi a helyzet a szabadsággal, betegállománnyal? Ezek munkaidőnek számítanak? Vagy mi a helyzet ezekkel?
Nos, ezekről nagyon sokat írtunk részletesen az ÚJ AETR könyvben, kb. 100 oldalt, ezért ezt itt most nyilvánvalóan nem tudom kifejteni neked. Nem is cél. De szerettem volna érzékeltetni számodra, hogy ezekkel a dolgokkal nagyon sokan nincsenek tisztában.
Az alábbiakban nagyon röviden próbálok segíteni ebben egy kicsit.
Mi számít tevékenységnek?
Sokszor mutattam már a fenti ábrát oktatásokon. Ez több dolgot is ábrázol, de a mi szempontunkból most csak az a fontos, hogy pontosan látható rajta, mit is jelent a TEVÉKENYSÉG fogalma.
Lehet, hogy megtévesztő talán a fogalom: “tevékenység”, mivel ez arra utal, hogy “valamit teszünk”. Ugyanakkor, ez mégis egy jó kifejezés rá, mert arra utal, hogy lényegében még “munkában vagyunk”, azaz, “telik a napunk”, “bent vagyunk a cégben”. A lényeg, hogy NEM A NAPI VAGY HETI PIHENŐT TÖLTJÜK!!!
És NEM IS szabadságon vagy betegállományban vagyunk!!! Ugyanakkor a szabadság vagy betegállomány ugyanúgy része a munkaidőkeretnek (erről most nem beszélek), napi 8 órával kell elszámolni a munkanapokra esően. Ettől függetlenül ez NEM munkaidő, ezért is lehet egy kicsit megtévesztő. Mert a havi “munkaidőbe” beleszámít, napi 8 órával. (Na, ebbe most páran bele fognak kötni, de ez nem baj!) A lényeg, hogy a szabadság és betegszabadság nem munkaidő, de a munkaidőkeretbe beleszámít napi 8 órával a munkanapokra. Hogy ezt hogyan kell a gyakorlatban értelmezni, azt pedig az AETR könyvben olvashatod részletesen.
Tehát, a tevékenységünk akkor kezdődik, amikor BEFEJEZŐDÖTT az előző napi (vagy heti) pihenőidőnk és “megkezdjük a napi műszakot”. És ADDIG TART, amíg MEGKEZDJÜK a következő napi (vagy heti) pihenőidőt (“befejezzük a napi teljes műszakot”). Tehát, “tevékenykedünk”. Nem napi/heti pihenőt töltünk.
Az persze látható, hogy ez nem mind munkával töltött idő. A fenti ábrán zöld színnel látható egy 2,5 órás készenléti idő (amikor várakozunk arra, hogy folytassuk a munkát – ez lehet akár egy négykezes járat készenléti ideje is), ami része a napi tevékenységünknek, de nem számít munkaidőnek. Ugyanígy a pirossal jelzett szünetek sem.
A teljes tevékenységi idő tehát 13 óra (ennyi lehet a maximum, amennyiben 11 órás napi pihenőidőt szeretnénk tartani).
A teljes munkaidő pedig itt a feketével jelzett tachográfos jármű vezetésével töltött idő, és a sárga színnel jelölt egyéb munkák (amik lehetnek rakodások, telephelyi munkák vagy éppen kisautó vezetésével töltött idők, amiket mind figyelembe kell venni). Ez pedig a példában 9 óra 45 perc.
A munkaidő fogalma
A munkaidő fogalmát nézzük meg közvetlenül a törvényből! Ez pedig az 1988-as évi I. Tv.
18/B. § A 18/B-18/M. §-ok alkalmazásában: a) munkaidő: az Mt. 86. § (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel különösen aa) a közúti személyszállítási, illetve árufuvarozási tevékenységre fordított teljes idő, amely magában foglalja a vezetési időt, a be- és kirakodásra fordított időt, az utasok be- és kiszállásánál való segédkezéssél töltött időt, a jármű takarításával és karbantartásával töltött időt, valamint a jármű, a rakomány vagy az utasok biztonságával kapcsolatos tevékenység idejét és a vonatkozó előírások teljesítésére fordított időt, ideértve a be- és kirakodás felügyeletét, továbbá a rendőrségi, vám-, határőrizeti és az adott szállítási tevékenységgel összefüggésben felmerülő bármely hatósági eljárás időtartamát, ab) a be- és kirakodásra történő várakozás ideje, amennyiben ennek időtartama előzetesen nem volt meghatározható. Kollektív szerződés jelen rendelkezéstől eltérhet, és a be- és kirakodásra történő várakozás idejét rendelkezésre állási időnek minősítheti, kivéve, ha a munkavállaló a várakozás ideje alatt munkát végez.
Mivel az AETR könyvben ezt nagyon részletesen elmagyarázom, így ezt most itt nem teszem meg. A lényeg, hogy munkaidőnek számít:
- a tachográfos jármű vezetésével töltött összes idő,
- egyéb munkák (“kisautós” vezetés, rakodás, vámolás, telephelyi munkák, stb.),
- egyéb idők (15 percnél rövidebb állással töltött idők, de ezt most szintén nem részletezem).
Nem része a munkaidőnek:
- szünetek,
- pihenők,
- szabadság, betegállomány,
- készenléti idő (rendelkezésre állás).
Mi a helyzet osztott napi pihenőidő esetén?
Jogosan merülhet fel a kérdés a fenti ábrát megnézve, hogy mi a helyzet abban az esetben, amikor valaki osztott napi pihenőidőt vesz ki?
Lényegében nincs sok különbség. Annyi van, hogy a “nap végén” nem 11, hanem legalább 9 órás pihenőt tartasz csak, mivel napközben ki tudtál venni legalább 3 órát még egybefüggően.
Tehát, az osztott napi pihenőidő esete a (minimum) megszakítás nélküli 3 + 9 óra. Ezt nagyjából mindenki tudja. Ez összesen 12 óra pihenő. Mivel a 9 órás napi pihenőidőnek 24 órán belül kell meglennie (ahogy a 11-nek is!), így 24 – 9 = 15 óra. Ennyi jut a teljes napi tevékenységedre. Ez lesz a maximum tevékenységi idő. Ezt már nem írom le újra, hogy mit is jelent, lásd az előző részben.
NE TÉVESSZEN MEG AZ, hogy ebből a 15 órából 3 óra pihenő! Ez igaz, de itt most NEM ez a lényeg! Mivel a szabály az, amit korábban írtam: a tevékenységi időt a napi pihenőidő vége és a következő napi pihenőidő kezdete között értelmezzük. A 3 óra, bár pihenő, NEM egy teljes pihenő! Csak egy része annak. Ezért nem oszt, nem szoroz, legalábbis a tevékenységi időt illetően.
A munkaidő itt 11 óra 15 perc. A többi szünet és pihenő.
Jó, de akkor mi van, ha nem osztott napi pihenőidőt veszünk ki, csak egy csökkentettet?
A kérdés szintén jogosnak tűnhet, de továbbra is csak ugyanazt mondhatom: lényegében nincs sok különbség.
Ahogy azt a fenti ábrán látod, itt most egy 9 órás pihenőt tartasz csak, és napközben NEM veszel ki 3 órás pihenőt. De ugyanúgy 15 órás a tevékenységed! Vagyis, csak annyi a különbség, hogy az osztott napi pihenőidő esetében a (minimum) megszakítás nélküli 3 + 9 óra, ami rendszeres pihenőnek számít, mivel a pihenőidő meghaladja a 11 órát.
A mostani esetben viszont, mivel nincs napközben 3 órás pihenőidő, ezért ez csökkentett napi pihenőnek számít. De ENNYI az összes különbség! Ugyanúgy lehet 15 óra a maximális tevékenységi időd, amiből viszont jól láthatóan csak 11 óra lesz a tényleges munkaidő (vezetés és egyéb munka). Ennyi a különbség.
Ezzel egy régóta fennálló hamis adatot is szeretnék eloszlatni. Nevezetesen: az, hogy valaki 15 órás tevékenységet végez, NEM jelenti automatikusan azt, hogy akkor neki mindenképpen 3 órás pihenőt is kell tartania nap közben! Erről szó nincs!
És azt sem jelenti, hogy NEM tarthat, ha épp “úgy jön ki a lépés”. Tarthat. Csak annyi a különbség, hogy ha ki tudott venni 3 órát napközben, akkor az rendszeres napi pihenőidőnek számít (a “nap végén” így is, úgy is kell egy legalább 9 órás pihenő), ha pedig nem, ahogy az ebben a példában látható, akkor pedig csökkentett napi pihenőnek. De ez NEM változtatja meg a tevékenységre fordítható maximális 15 órát!
Ha bármi kérdésed van, keress nyugodtan!
Üdvözlettel és jó munkát kívánva
Kuzma Ferenc
AETR szakértő, műszaki szakoktató
(diploma: Budapesti Műszaki Egyetem)
+36 (70) 391-2885, info@aetr.hu