Kosár

Részlet az AETR könyv legújabb kiadásából

Nézzük meg, hogy milyen főbb kötelességei vannak a járművezetőnek a menetíró készülék (tachográf) használatára vonatkozólag!

  1. Kötelessége meggyőződni arról, hogy a menetíró készülék megfelelően működik, nem sérült-e, működőképes és megfelelően van beszerelve, valamint az illesztettsége a járműhöz megfelelő. Ez abban az esetben is indokolt lehet, ha „frissen” hozza ki a tachográf műhelyből a nemrég hitelesített tachográffal felszerelt járművet.
  2. Az adott vezetési tevékenység megkezdése előtt tisztában kell lennie azzal, hogy egyáltalán kell-e használni a tachográfot a járműben? (Mert pl. mentes tevékenységek.)
  3. Amennyiben az adott tevékenység során NEM kell használni a menetíró készüléket a járműben, úgy kötelessége gondoskodni az egyéb, megfelelő igazolásokról 28 napra visszamenőlegesen.
  4. Saját számlás szállítás végzése során köteles meggyőződni arról, hogy 7,5 tonna feletti jármű esetén a járműre kiváltott közúti áruszállítási igazolvány a járműben van-e.
  5. Köteles meggyőződni arról, hogy van-e bármilyen korlátozás a közlekedésre vagy az áru szállítására vonatkozóan (pl. hétvégi kamionstop vagy hűtött áru szállítása).
  6. Minden vezetési napra köteles korongot kitölteni (vagy a digitális kártyát üzembe helyezni) és azt eseményszerűen – azaz az aktuális eseménynek megfelelően – használni. Ez azt jelenti, hogy pl. rakodáskor egyéb munkára kell kapcsolni a készüléket, de a rakodásra történő várakozás esetében készenlétre, a jármű átvizsgálásakor vagy okmányok intézésekor szintén egyéb munka, szünetkor pihenő jel a korongon, stb.

Járművezetői kötelezettségek

Figyelem! Itt ismét szeretném kihangsúlyozni, hogy a tachográf használati kötelezettség még fuvarozási tevékenység esetén is csak a közúton történő közlekedés esetén áll fenn. Ez azt jelenti, hogy a közúttól elzárt területen (magánterület, ipari terület, saját telephely, építkezési terület, bányaterület, stb.) a menetíró készüléket NEM kell használni, csak a munkaidővel kell elszámolni.

A félreértések elkerülése végett tisztázzunk le egy fontos dolgot, ami sokakat érint, és nagyon is fontos, hogy ezt helyesen csináld! Arról van szó, hogy akkor mi a helyes módja annak, hogy igazoljuk a közúttól elzárt területen belül történő mozgást? Figyelj, mert lesz egy-két izgalmas dolog ezzel kapcsolatban!

Kezdjük azzal, hogy mit is jelent a mentesség fogalma. A mentesség a következőt jelenti: „felmentés az 561/2006/EK rendelet vagy az AETR hatálya alól”. Más szavakkal: nem vonatkozik rá az „561-es rendelet” előírása. Vagyis, nem kell azt betartani (pl. annyit vezet, amennyit akar, nem vonatkoznak rá a vezetési idők, pihenőidők, stb.). Ebből következik, hogy ha nem kell betartanod a rendeletet, akkor a hatóság sem kérheti ezt számon rajtad a közúttól elzárt területen történő munkavégzés esetén és nem bírságolhat meg érte.

Rendben! Vegyük azt az esetet, ami talán a legösszetettebb az egész közül – amikor olyan tevékenységet kell végezned, hogy közúton is közlekedsz egy adott nap és közúttól elzárt területen is dolgozol! Például, egy építkezési területre kell naponta bejárnod, ott napközben dolgozol a járművel és este visszamész a telephelyre. Ennél összetettebb helyzetet nehezen lehetne elképzelni.

Vegyük végig, mi a helyzet ekkor!

Nézzük a korongos tachográf esetét először. A sokszor idézett 165/2014/EU rendelet VI. fejezet 34. cikk (1) bekezdésében ez szerepel: „… Az adatrögzítő lapot vagy járművezetői kártyát nem szabad eltávolítani a napi munkaidő vége előtt, kivéve, ha az eltávolítás egyébként megengedett.” Az „egyébként megengedett” kifejezés azt jelenti, hogy pl. közúti ellenőrzés, járműcsere, „négykezes” járat váltásakor vagy rendkívüli esemény bekövetkeztekor, illetve ha egyéb okból engedélyünk van rá, azaz pl. mentesség hatálya alá tartozó tevékenységet végzünk, akkor elvileg kivehetnénk a korongot a közúttól elzárt területen végzett munka idejére is. De mivel ez nem ilyen egyértelmű, ezért inkább nézzük meg a biztonságos megoldást.

A történet ott indul, hogy elindulsz a telephelyedről, és közúton közlekedsz az építkezési területig – nem számít, hány kilométert. A biztonság kedvéért itt használni fogod a tachográfot, hiszen közúton közlekedsz és egy esetleges közúti ellenőrzés során nehéz lenne bizonyítanod azt, hogy ez saját számlás jellegű tevékenység, így berakod a korongot a menetíróba, szabályosan kitöltve, kompatibilitás vizsgálata, stb. ahogy azt vettük korábban. Nem számít, milyen messze van az építkezési terület a telephelyedtől, addig is használod a korongot. A menetíró szépen rajzolja a vezetési időt. Eddig ez egyszerű.

A nehézség azzal kezdődik, amikor megérkezel az elzárt területre. Itt megszűnik a tachográf használatára vonatkozó kötelezettség, de még nem ért véget a napi munkaidőd (jól néznénk ki, hiszen csak most kezdődik)! Emiatt a fentebb idézett jogszabályi pontból következően nem veheted ki a korongot a tachográfból. Mivel szubjektív értelmezésre adhat okot „a kivétel egyébként engedélyezett” kifejezés a jogszabályban, illetve, hogy ezt hogyan tudod bizonyítani, igazolni, kérvényezni, engedélyeztetni (elvileg lehetne a Közlekedési Hatóságnál, de ezzel többnyire nem szoktak foglalkozni, így e nélkül bajba kerülhetsz), ezért maradjunk annyiban, hogy a korongot bent hagyod a menetíró készülékben.

Nap közben ekkor az történik, hogy mozogsz az autóval, megállsz, rakodsz, szállítasz, stb., és ennek megfelelőn a tachográf rögzíti az eseményeket a korongra. Tehát, elvileg egy csomó vezetési időd lesz a korongon. Csakhogy ez NEM így van, mert ne feledd mit írtam nemrég: a mentesség azt jelenti, hogy „felmentés az 561/2006/EK rendelet vagy az AETR szabályozás hatálya alól”. Más szavakkal: nem vonatkozik rá az 561-es Rendelet előírása. Ez pedig egyértelműen azt jelenti, hogy teljesen mindegy, milyen jeleket rajzol a tachográf korongra a készülék, ebben az esetben ez egyáltalán nem számít, amíg az építkezési területen belül dolgozol.

Nem kell visszapótolni a csökkentett heti pihenőidőt?

Járművezetői kötelezettségek

Tehát, hiába rajzol a menetíró sok-sok óra vezetési időt az elzárt területen belül, ezeket ebben az esetben figyelmen kívül kell hagyni, és az egész munkával töltött időszakot egyéb munkaként kell elszámolni (amiből adott esetben lejön a munkaközi szünet – ebédszünet –, lásd a IV. Fejezetet, ami nem számít munkaidőnek, de ez most nem érdekes a példa szempontjából). Nem baj, ha a korongon mindenféle jelek lesznek! Figyelmen kívül kell hagyni, mivel NEM vonatkozik rád ebben az esetben az 561/2006/EK rendelet előírása. Miért kéne akkor betartani?

Mielőtt hazaindulsz, a menetlevélre, a hátuljára, vagy egy lapra, mindegy, írd fel, hogy mettől meddig végeztél hatályon kívüli tevékenységet, és írd alá. Ez azért kell, hogy ha útközben megállítanak, akkor is legyen nálad megfelelő igazolás, hiszen a korongra még nem írhatod rá.

Amikor elindulsz hazafelé, a közúton történő közlekedés révén ismét érvénybe lép a tachográf használati kötelezettség. De ezzel különösképpen nem sok mindent kell tenned, hiszen a menetíró amúgy is rögzíti a vezetést. Amire figyelned kell, hogy amikor a napi tevékenységed megkezdésekor elindultál otthonról, akkor a közúton való közlekedéskor volt valamennyi vezetési időd, amit a visszaúton figyelembe kell venni, hogy a visszaúton történő vezetés esetén a két vezetési ciklus során összeadódva ne lépd túl a 4,5 óra vezetési időt. Vagy, ha jó esély van arra, hogy ez így lesz, akkor az elzárt területről történő elindulás előtt tarts egy 45 perces szünetet, így a visszaúton nem kerülsz bajba.

A nap végén aztán, amikor kiveszed a korongot, a hátulján ide is jegyezd fel, az egyéb munka sávban kihúzva hátul a korongot, hogy mettől meddig végeztél hatályon kívüli tevékenységet. Írd rá a mentesség okát és írd alá a korongot, majd legyen nálad 28 napig.

De talán a legfontosabb dolog az egésszel kapcsolatban a korábbi fejezetben már említett, de itt megismételt 561/2006/EK rendelet VI. FEJEZET, ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK, 26. cikk (4) iii. c) pontja. Ez a következőt írja: „Az arra felhatalmazott ellenőrzést végző személy az adatrögzítő lapok, az adatrögzítő berendezés vagy a járművezetői kártya által rögzített, kijelzett vagy kinyomtatott adatok elemzésével ellenőrizheti az 561/2006/EK rendeletnek való megfelelést, illetve ha ezek nem állnak rendelkezésre, bármely más olyan dokumentum ellenőrzésével, mely egy előírás be nem tartását bizonyítja, mint például a 16. cikk (2) és (3) bekezdésében megadottak.”

Ez pedig a szakértőink véleménye szerint is a valóságban azt jelenti, hogy lényegében bármivel igazolható az az idő, amikor hatályon kívüli tevékenységet végeztél (mentesség), akár egy cetlivel is. Ezt el kell fogadni. Épp ezért a korongon történő igazolás, ahogy írtam, vagy a Tevékenységigazoló lap kiállítása akár, ha egy hosszabb intervallumról van szó, elfogadható igazolás.

 

Éjszakai időszak vagy műszakpótlék?

Járművezetői kötelezettségek

Digitális menetíró esetén sem bonyolult a helyzet, sőt, egyszerűbb.

Ebben az esetben (nem írom le még egyszer a részleteket) „out-ki kezdés”-re kell kapcsolnod a készüléket, amikor elkezded az építkezési területen a munkát. A munka befejezésekor „out-ki vége” kapcsolás a digitális menetírón, és egy nyomtatás készítése, majd erre a kinyomatra írod rá, hogy hatályon kívüli tevékenységet végeztél, és hogy mi volt ez a tevékenység. Ezt végezheted kártyával, vagy kártya nélkül.

  1. Indulás előtt meg kell győződnie arról, hogy használhatja-e az adott korongot a járműben vagy sem (kezdéskor és átszálláskor másik járműbe). Ennek egyik kritériuma az „e-szám” kompatibilitás vizsgálata, a másik pedig a v-max., azaz, a maximális sebességhatár ellenőrzése. Ezekről a könyv korábbi fejezetében részletesen beszéltem.
  2. Köteles az aznapi és a megelőző 28 naptári napra vonatkozó korongok/kártyák meglétét igazolni (magánál tartani ezeket eddig az ideig), illetve ezek hiányában – pl. mentesség, szabadság, egyéb tevékenység, betegállomány, telephelyi munka, közúttól elzárt területen végzett munka, stb. esetén – megfelelő egyéb igazolások. Semmiképp NE tarts magadnál 28 napnál régebbi korongot vagy Tevékenységigazoló lapot!
  3. TILOS bármilyen formában is manipulálnia a korongot vagy a menetíró készüléket!
  4. Nagyon-nagyon kell figyelnie a 24 órát meghaladó koronghasználatra! Mivel ez tényleg ennyire fontos, tisztázzuk le gyorsan, hogy mit is jelent ez, mert sokan félreértelmezik.

A 24 órás koronghasználat maximumot jelent, vagyis azt az időtartamot, ameddig egy adott korongot használhatsz. Időnként ezt minimumként értelmezik, vagyis, azt mondják, hogy „ki kell várnod a 24 órát, mire új korongot tehetsz be”, vagy ami még rosszabb: „ha elkezdted a munkát, és aztán befejezted, akkor a 24 órás korong lejárta előtt nem kezdhetsz új munkát”. Sajnos, ez egy óriási félreértés, és sokaknak csak akkor esik le, amikor elmagyarázom, hogy ez mit is jelent a gyakorlatban.

Ugyanis, ha minimumként értelmeznénk, ahogy sokan ezt teszik, akkor ez azt jelentené, hogy pl. elkezdesz egy munkát reggel 6:00-kor, dolgozol, mondjuk össz-vissz 4 órát, és aztán kész, befejezted aznapra (10:00 van ekkor). Tartasz egy pihenőt, mondjuk 9 órás rövidet. Azonban, ezt követően NEM kezdhetnél el újra dolgozni, pedig még csak este 7:00 van, hanem várnod kellene másnap reggel 6:00-ig, és akkor tehetnél be egy új korongot és kezdhetnéd az új munkát, mivel „akkor jár le a 24 órás koronghasználat”! Elvesztegettél 11 órát!!!

Ez őrültség lenne, igaz? Mégis, sokan ezt így értelmezik, sőt, egyes oktatók így is oktatják (ami szerintem főbenjáró BŰN!!!), amiért több vállalkozás is jóval kevesebbet dolgozott, mint amennyit dolgozhatott (mert kivárta a 24 óra időtartam elteltét). Mennyi pénzt veszítettek csak ezzel az egy hamis információval? Na, ha ezt kiszámolnák, a saját fejüket véresre vernék a falban, az biztos!

Hogy lenne a fenti példa helyesen?

A 24 órát maximumként értelmezzük. Ez azt jelenti, hogy az első használatot (a korong használatának legelső időpontja) követően (ami reggel 6:00 mondjuk a példánkban) legfeljebb 24 óra elteltével ki KELL venni, illetve eddig használható, ha nem a menetíróban használtad (azaz, másnap reggel 6:00-ig). Ez nem jelent mást, csakis ezt. Más szóval: nem lehet túlírni a korongot, még a hátulján sem! Akár az elejét, akár a hátulját használod, 24 óra időtartam a maximum. (Megjegyzés: ha túlírod, de az nem befolyásolja a kiértékelést, mert pontosan megállapítható a kezdet és a vég, valamint minden adat, akkor a bírság 30.000,- Ft korongonként. Ha a túlírás befolyásolja a korong kiértékelését, magyarul nem lehet egyértelműen kiértékelni, meghatározni az adatokat, akkor a bírság 300.000,- Ft korongonként.)

A példa szerint, ha délelőtt 10:00-kor befejezted az aznapi rövid munkádat, és tartasz egy 9 órás rövid pihenőt, akkor utána újból kezdhetsz egy vezetési ciklust! Na, itt figyelj megint! Ugyanis 2 lehetőséged van ekkor. Az egyik, hogy ugyanezt a korongot teszed vissza, tehát ezen folytatod az új munkát a 9 óra pihenőt követően. Ebben az esetben arra kell figyelned, hogy ezt a korongot legfeljebb másnap reggel 6:00-ig használhatod, különben túlírt korong lesz. A másik lehetőséged, hogy ezt a korongot, amit kivettél elteszed, és az új munkához egy új korongot kezdesz meg, amit este 19:00-val indítasz (hiszen a 9 órás pihenőd ekkor jár le a példa szerint). Szeretném azonban kihangsúlyozni, hogy ez NEM kötelező, inkább ajánlott (mivel így egyszerűbb lesz figyelned a 24 órás koronghasználatra)! Továbbá, ha nem kezdesz új korongot, akkor a régit ugye reggel 6:00-kor ki kellene venned, de ha addig NEM fejezed be ezt az új tevékenységet, akkor a korongot addig NEM veheted ki, mert csak a tevékenység befejezésekor teheted ezt meg, így könnyen beleszaladhatsz a túlírt korongba.

Kabotázs fuvar: mi változott 2014. január 1-től?

Járművezetői kötelezettségek

Ebben az esetben, ha új korongot kezdesz, akkor ez a korong 19:00-val fog kezdődni, tehát ennek az új korongnak a 24 órás időintervalluma másnap 19:00-kor fog véget érni maximum. Természetesen ezen az új korongon sem kell kitöltened a teljes 24 óra várakozást, hiszen amint megvan a 11 órás vagy 9 órás napi pihenőd, akkor azonnal indul egy új „24 órás vezetési vagy munka időszak”.

Így kell helyesen értelmezni a 24 órás koronghasználatot.

  1. Egy korong egy személyre vonatkozik, nem az autóra. Vagy úgy is mondhatnám, hogy a korong a járművezetőhöz tartozik, NEM pedig a járműhöz! Ezért pl. átszálláskor a korongot a vezetőnek vinnie kell magával. És akkor is, ha végzett az aznapi munkával. Ez egyben azt is jelenti, hogy a járművezetőnek nem a jármű idejével kell elszámolnia – azaz, hogy ki, mikor, mit csinált az adott járművel, amíg ő aludt vagy vakációzott –, hanem a saját idejével, a saját 28 napjával!

Ez olyannyira fontos, hogy megismétlem: a járművezetőnek nem a jármű idejével kell elszámolnia, hanem a saját idejével, a saját 28 napjával. Ez azt jelenti, hogy teljesen mindegy, hogy azzal az autóval vagy busszal ki ment rajta kívül, neki NEM kell azzal az idővel elszámolni – ez a vállalkozás dolga, nem az övé.

Gondolj bele, hogy a vállalkozásnak az az érdeke, hogy minél többet menjenek a járművei! Ha lehet, egy percre se álljanak meg, szinte azonnal ugorjon be a másik járművezető, mihelyst az egyik befejezte a munkát. Teljes kihasználtság – ez a legjobb, amit egy vállalkozó akarhat. Így keresi a vállalkozás a legtöbb pénzt.

Mivel te nem dolgozhatsz 24 órát naponta, hogy kihasználd a jármű kapacitását, ezért ez csak úgy oldható meg, ha felváltva mennek vele a járművezetők. De mivel neked fogalmad sincs arról, hogy más járművezetőket mikor, hova, mennyi időre vezényeltek, így nyilván nem számolhatsz el az ő idejükkel. Amúgy sem dolgod. Csak a saját időddel.

Ennél fogva, ha a közúton megállítanak, és eltérések lesznek a kilométerekben a korongon vagy kártyán rögzített adatok és a járműben rögzített kilométer adatok között, annyi baj legyen! Ne foglalkozz ezzel, neked ezzel nem kell elszámolnod! Ez a vállalkozás dolga. Ha emiatt szól az ellenőr, egyrészt mit számít ez, hiszen ez nem a te dolgod, másrészt menjen be a vállalkozáshoz, ha ki akarja deríteni, ki, mikor és mire használta még azt a járművet.

Arra is figyelj, hogy még véletlenül se legyen nálad semmilyen másolat a kolléga korongjaiból, ne adj Isten az ő kártyája vagy korongja! Ha nem hiszi el, hogy „négykezesben” voltál, akkor menjen be a céghez és nézze meg! Persze, ez sem jó, de ettől függetlenül te nem igazolhatod a kollégád idejét is.

Te csak a saját 28 napoddal + az aznapi tevékenységeddel vagy köteles elszámolni. Pont.

  1. A járművezetőnek védenie kell a korongot a mechanikai vagy hőhatás okozta sérülésektől. Ezt a jogszabály is egyértelműen leírja (165/2014/EU rendelet VI. fejezet 34. cikk (2) bekezd.): „A járművezetők megfelelő módon védik az adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat, és nem használhatnak elszennyeződött vagy sérült adatrögzítő lapokat vagy járművezetői kártyákat.” Ez ugye azt jelenti, hogy a nyári 35 fokos kánikulában nem dobod a korongokat a szélvédő alá, nem ott tárolod őket, ahol akár 60 C fok is lehet, mert biztos, hogy használhatatlanná válnak. És nem ezekkel támasztod ki a fülke ajtaját, hogy ne csukódjon be, amíg megfőzöd a kávét. Valamint, a járművezetői kártyára ugyanúgy vigyázol, mint a személyi igazolványodra vagy jogosítványodra.
    1. Ha a tachográf korong, amire a menetíró készülék adatokat rögzített megsérül, akkor a 165/2014/EU rendelet VI. fejezet 37. cikke (Eljárások hibásan működő készülék esetében) szerint egy új korongra kell felvezetni az eseményeket kézzel (hiszen rekonstruálni kell, amennyire csak lehet a történéseket), majd hozzá kell csatolni a sérült korongot, és így együtt kell azokat megőrizni. Ekkor korábban már írtam az ellenőrzéseknél.
    2. A korongos menetíró készülék meghibásodása esetén az EU-s jogszabály a következőképpen rendelkezik:

    (1) A menetíró készülék üzemzavara vagy hibás működése esetén a szállítási vállalkozó, mihelyt a körülmények megengedik, megjavíttatja a készüléket egy engedéllyel rendelkező szerelővel vagy műhellyel.

    Amennyiben a jármű nem tud visszatérni a szállítási vállalkozás telephelyére az üzemzavar vagy a hibás működés megállapításának napjától számított egy héten belül, a javítást útközben kell elvégezni.

    (…)

    (2) Amennyiben a menetíró készülék üzemképtelen vagy hibásan működik, a járművezető az alábbiakon rögzíti az azonosítását lehetővé tevő adatokat (név, a járművezetői kártya és/vagy a vezetői engedély száma) – saját kezű aláírásával együtt –, valamint a különböző időtartamokra vonatkozó mindazon információkat, amelyeket a menetíró készülék már nem helyesen rögzített vagy nyomtatott ki:

    1. a) az adatrögzítő lapon vagy lapokon; vagy
    2. b) az adatrögzítő laphoz csatolandó vagy a járművezetői kártyával együtt tartandó ideiglenes lapon.
    Elsődlegesen a járművezetőnek kell minden percet igazolnia, pl., korongok hátulján rajzolja a pihenőket...

    Járművezetői kötelezettségek

    Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meghibásodás esetén a korong hátulján kell vezetni eseményszerűen a történéseket, digitális menetíró esetén a nyomaton. Továbbá, az adott fuvarfeladatot még befejezheted, de gondoskodnod kell az esetleges javíttatásról legkésőbb 7 naptári napon belül; (jogszabály: 124/2005 kormányrendelet 6. paragr. 6-7. bekezdése).

    A jármű hibás tachográffal nem közlekedhet tovább és új fuvarfeladatot nem kezdhet meg! Ha nem lehetséges 1 héten belül a fuvarfeladat befejezése, akkor a járművezetőnek meg kell szakítania a fuvarfeladatot és ekkor is köteles a menetíró készülék javíttatásáról gondoskodni. (Amint visszaért a telephelyre, onnan már legfeljebb csak – egy igazolás mellett – a tachográf műhelybe viheti a járművet, amit ebből a célból vezethet csak). Ezek elmulasztása esetén a hatóság jogosult a járművet visszatartani és az üzemzavar megszüntetéséről intézkedni.

     

    A fenti idézetek az új AETR könyvből vannak. Az alábbi linkre kattintva tudod megrendelni.

    Kérem az AETR könyvet!