Mi történt?
Kuzma Ferenc, oktató
Van egy régi, kedves ügyfelünk, ahol gyakorlatilag egy hatósági túlkapást kellett „megóvni” a Győri Törvényszéken. A megkérdőjelezett bírságösszeg 325.000,- Ft volt, ami teljesen indokolatlan volt (több szabálysértés is történt a gépkocsivezető részéről, amivel most nem foglalkozunk, a lényeg számunkra most EZ).
Csak azért írom meg röviden az esetet, mert TANULSÁGOS Több szempontból is.
(Megjegyzés: mivel az ügy pozitívan zárult, így jeleztem a cégnek, hogy szeretném felhasználni az esetet tanulságként a hírlevélolvasóim számára. Legnagyobb örömömre a cég hozzájárult, hogy a cég nevét felhasználjam, és támogatták ezt a kezdeményezést, hogy tanulságként felhasználjuk ezt, mások okulására. Az érintett gépkocsivezető nevét természetesen nem említem meg. Így a dolog semmilyen személyiségi jogot nem sért.)
Röviden, arról volt szó, hogy az ellenőrző hatóság (nem lényeges, hogy melyik) azt „állapította meg”, hogy szerintük az általam megtartott éves oktatás hiányos volt, és emiatt 325.000 Ft-os (260.000 + 65.000) bírságot szabott ki az adott cégnek.
Nem is a bírság mértéke a fontos annyira (habár ezt az összeget nyilván a cég másra is el tudja költeni, és nem kevés pénz ez sem), hanem az, hogy
- jogtalan volt, és
- mi a tanulság belőle.
Azt kifogásolták egyébként, hogy az általam kiállított Oktatási jegyzőkönyvben nem kerültek megemlítésre bizonyos jogszabályok, hogy azzal kapcsolatban vajon történt-e oktatás, vagyis, az is bele volt-e szőve az oktatásba (nevezetesen a 165/2014/EU rendelet és a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet). Ahogy a cég írta: „Azért különösen bosszantó ez az ügy, mert az oktatás információim szerint mindenre kiterjedő volt, többek között a tachográf készülék használatáról is szó esett, tehát egy abszolút elkerülhető jellegű mulasztás történt az oktatási jegyzőkönyv tartalmának pontos megszövegezésekor.” És ez így is történt.
Bemásolom ide a hatósági indoklást, így érthetőbb lesz, miről is van szó:
Az I.1. – I.5. és II.1-II.5. pontokban tárgyalt jogsértések esetében, a felelősség megállapítása kapcsán elsődlegesen azt vizsgáltam, hogy az Inter-VM Trans Kft. vállalkozás, mint munkaadó eleget tett-e a jogszabályban meghatározott kötelezettségeinek, járművezetőjét az 561/2006/EK rendelet és a 165/2014/EU rendelet és a 75/2016. (XII. 29.) NFM rendelet előírásainak megfelelő oktatásban részesítette-e, tevékenységét ellenőrizte-e, megfelelő utasításokkal látta-e el.
A vállalkozás a feltárt szabálysértésekért való felelősségét áthárítani csak abban az esetben tudja, ha saját kötelezettségét a tőle elvárható módon teljesíti, vagyis a szállítási vállalkozásnak kell minden kétséget kizáróan bizonyítania, hogy ésszerűen megtett mindent az elkövetett jogsértés elkerülése érdekében, vagyis eleget tett a hazai és a közösségi jogszabályokban foglalt oktatási, utasításadási és ellenőrzési kötelezettségeinek.
A közigazgatási eljárás során az Inter-VM Trans Kft. vállalkozás mutatott be egy 2024.12.21. napján keltezett oktatási jegyzőkönyvet, azonban abban csak az 561/2006/EK rendelet van megjelölve, mint jogforrás, vagyis a vállalkozás oktatási kötelezettségét csak részben bizonyította. A Vállalkozás mutatott be az eljárás során 2025.04.09., 2025.03.07. és 2025.02.12. napján készült ellenőrzési jegyzőkönyvet a Járművezető tevékenységére vonatkozóan, mely azt bizonyítja, hogy rendszeres ellenőrzési kötelezettségének a vállalkozás eleget tett.
A fentiek alapján megállapítható, hogy Vállalkozás a jogszabályban előírt kötelezettségeinek részben eleget tett, így hatóságunk azon jogsértések esetében, amelyek a 165/2014/EU rendeletbe ütköznek az Inter-VM Trans Kft. vállalkozás és Gipsz Jakab járművezető együttes, egyenlő arányú felelőssége felől határozott, tekintettel arra, hogy a vállalkozás az érintett jogszabály tekintetében oktatási kötelezettségének nem, de ellenőrzési kötelezettségének eleget tett.
Mi volt a gond tehát?
Lényegében, ugye, az volt a gondja a hatóságnak, hogy konkrétan NEM LETT BEÍRVA AZ OKTATÁSI JEGYZŐKÖNYVBE AZ 561-ES RENDELET MELLETT A MÁSIK KÉT IDÉZETT JOGSZABÁLY IS. Vagyis, nem nevesítettük, nem említettük meg konkrétan, hogy mely jogszabályokból történt oktatás az 561-es rendeleten kívül, és ezért ez nem bizonyítja, hogy megtörtént a TÖBBIBŐL is.
Továbbá, azt írták a Határozatban, hogy „A jogszabály megsértése miatt a rendelkező részben rögzítettek szerint határoztam. A 156/2009. (VII. 29.) Kr. kogenciájából kifolyólag a szankció enyhítésére nincs törvényi lehetőség.”
Illetve: „A határozattal szemben fellebbezésnek helye nincs, az a közléssel véglegessé válik.”
Valamint, ez a LÉNYEGES pont is szerepel benne: „Az ügyfél – önálló fellebbezéssel nem támadható végzések kivételével – a véglegessé vált döntés ellen közigazgatási pert indíthat a Győri Törvényszéken (9021 Győr, Szent István u. 6.).” (30 napon belül).
Mit tettünk?
Nyilatkozat
A vállalkozás ÉLT EZZEL A JOGÁVAL, nevezetesen, pert indítottak az ügyben. Én pedig a következőt csináltam ennek támogatására.
- Készítettem egy új Oktatási Jegyzőkönyvet, amibe beleírtam a két másik, említett jogszabályt is.
- Készítettem egy Nyilatkozatot, amelyben tételesen leírtam, hogy mely jogszabályokból történt az oktatás, és felhívtam a figyelmet arra, hogy a korábbi oktatási jegyzőkönyv csak PÉLDAKÉNT említette (több más jogszabály között), miszerint „például az 561-es rendelet”. Itt hivatkoztam a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett műszaki szakoktatói végzettségemre és 15 éves szakmai oktatói tapasztalatomra, amely alapján pontosan meg tudom határozni, hogy milyen oktatásnak kell megfelelnie a vállalkozásnak és azok gépkocsivezetőinek (szakértői nyilatkozat).
- Ebben a Nyilatkozatban konkrétan leírtam: „Függetlenül attól, hogy az eredeti Oktatási Jegyzőkönyvbe nem került bele minden érintett jogszabály MEGNEVEZÉSE, ez nem jelenti azt, hogy az ezekben foglalt oktatás ne történt volna meg, ahogy azt a csatolt oktatóanyag is bizonyítja. Csatoltam a javított Oktatási Jegyzőkönyvet, ami már tartalmazza a jogszabályi megnevezéseket is (de ettől függetlenül az oktatás maga felölelte ezen témaköröket).”
- Bizonyítékként csatoltam az előadás alapját képező Power Pointos anyag PDF-be konvertált verzióját, amelyen végigmenve látható, hogy az oktatás széles skálán történt meg a fenti rendeleteknek megfelelően.
- Nyilatkoztam arról is, hogy a fentiek alapján a vállalkozás (Inter-VM Trans Kft.) teljes mértékben eleget tett az éves oktatással kapcsolatos kötelezettségének, eleget téve az előírásoknak.
Azt is elmondtam a vállalkozásnak, hogy nyugodtan hivatkozhatnak arra, hogy semmilyen jogszabály NEM írja elő, miszerint kötelező lenne felsorolni az Oktatási Jegyzőkönyvön azt, amit a hatóság kért, hogy nevesítsük a jogszabályokat, amikből oktatást kaptak.
Az eredmény?
AETR konferencia 2026 január
Egy héttel ezelőtt ezt írta a vállalkozás:
„Szeretném tájékoztatni, hogy tegnap Győrben megnyertük a pert, többek között az Ön által megküldött pontosításnak is köszönhetően. 😊”
Azt gondolom, ennél jobban nem is alakulhatott volna az ügy!
Kábé még 1-2 hét, mire a hivatalos törvényszéki végzést megkapják, de ez a lényegen nem változtat.
TANULSÁGOK:
- Számomra az, hogy pontosítottam az Oktatási Jegyzőkönyvet, és attól fogva részletesen beleírom a többi jogszabályi pontot is a felsorolásba (noha nem lenne szükséges, de azért így a legjobb, ebbe nem lehet belekötni).
- Az éves oktatás és annak dokumentálása ELENGEDHETETLEN. A hatóság megköveteli ezeket, nincs mese. Be kell íratni őket a januári konferenciára, vagy céges oktatás keretében kell ezt biztosítani. Ez nem kidobott pénz, SŐT!
- MINDIG tehetünk valamit. Ha valami jogtalan, van lehetőség jogorvoslatra. Ez a sofőrre is igaz, AMENNYIBEN bizonyíthatóan nem sértett szabályt.
- BE KELL TARTANI AZ OKTATÁSON TANULTAKAT.
- A vállalkozásra ugyanúgy vonatkoznak a szabályok és azok betartása, mint a gépkocsivezetőkre
IDE KATTINTVA JELENTKEZZ A 2026 JANUÁRI KONFERENCIÁRA, HA MÉG NEM TETTED MEG VAGY KÉRJ SZEMÉLYES, CÉGES OKTATÁST!
Üdvözlettel:
Kuzma Ferenc
Szállítmányozói munkaügyi- és AETR szakértő
műszaki szakoktató
(diploma: Budapesti Műszaki Egyetem)