Mindennapos kérdés tőletek: ha 00:00 és éjfél között dolgozol, mennyi lehet a napi munkaidő? 10 óra? Vagy több? Ha több, hogyan?

Mennyi lehet a munkaidő az éjszakai munkavégzés esetén?
Szeretném ezt a kérdést teljesen tisztába tenni, mert azt látom, ez elég gyakori „probléma”.
Példa: Zebegényi Zoárd gépkocsivezető elkezdi a munkát este 11 órakor. A munkája átnyúlik éjfélen, és valamikor másnap délelőtt 10-kor kezdi meg a pihenőidejét. Dolgozhatna tovább is?
Példa: Zoárd barátunk hajnali 2:30-kor indul. Meddig dolgozhat? Mennyi lehet a munkaideje? Mikor kell megkezdenie a pihenőjét?
Példa: Mi van akkor, ha Zoárd négykezes járatban megy, és a tevékenységük átnyúlik éjfélen? Vagy, mondjuk, hajnali 1-kor indulnak? Akkor mi a szabály? Hiszen négykezesben többet dolgozhatnak, nem?
TE TUDOD A VÁLASZT A FENTIEKRE?
Nézzük meg egy kicsit az 1988-as évi I. Tv. pár pontját!
18/D. §
(1) (…)
(2) (…)
(3) A munkavállaló munkaidejét a munkaviszonyra vonatkozó szabályok, a szakmai szabályok, a menetrend, és a munkáltató utasításainak keretei között maga osztja be.
18/G. §
(1) Amennyiben a munkavégzés – a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint – részben a 00.00 és 04.00 óra közötti időszakra esik (a továbbiakban: éjszakai időszak), a napi munkaidő – ha kollektív szerződés, illetve munkaszerződés eltérően nem rendelkezik – a tíz órát nem haladja meg.
(Mivel az Mt. eleve szabályozza, hogy a napi munkaidő legfeljebb tizenkét óra lehet, így ez nincs benne külön a fenti jogszabályban, tehát, ez mindenképpen érvényes.)
18/C. §
(4) (…)
(5) A heti munkaidő – kollektív szerződés, illetve a 18/A. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabály és közösségi jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – a 60 órát nem haladhatja meg.
NA, AKKOR HOGY VAN EZ?
Értelmezés
A 18/D. § a következőt jelenti.
A (3) bekezdés arról szól, hogy a járművezető részben maga osztja be, mikor és mennyi pihenőt vagy szünetet tart. E tekintetben figyelembe kell venni, hogy a szabályoknak megfelelő munkaidőn belül, betartva az AETR (illetve az 561/2006/EK rendelet) előírásait elvégezhető-e az adott fuvarfeladat.
A járművezető ezt maga mérlegelheti, összhangban azzal, hogy a munkáltató utasításait – ezen kereteken belül – hajtsa végre. Nagyon fontos, hogy az értékelendő körülmények körében vizsgálandó a munkáltató felelőssége is a gépjárművezető szabálytalanságai elkövetése alkalmával, mégpedig az, hogy munkáltató bizonyíthatóan eleget tett-e az utasításadásnak és az ellenőrzési kötelezettségének erre vonatkozóan is.
Ennek igazából nincs köze a 10 órás munkaidőhöz, de azért tettem bele, mert fontos mindenkinek tudnia, hogy a munkaidő egyrészt nem akkor kezdődik, amikor a sofőr „becsekkol” és nem akkor végződik, amikor „kicsekkol”. Pontosabban, a „becsekkolás” és „kicsekkolás” közötti időszak NEM tekinthető egy az egyben munkaidőnek. Botorság lenne ezt gondolni és így elszámolni, már csak azért is, mert LÉTEZNEK minimum a munkaközi szünetek is, amik nem részei a munkaidőnek. Másrészt, mivel az Mt. 92 §-a csak annyit határoz meg, hogy a munkaidő lehet 12 óra is, az ezen jogszabályi kiegészítés azt is lehetővé teszi, hogy HOGYAN alakulhat ki ez a 12 óra, a munkavállaló optimális munkaidő- és pihenőidő kihasználása értelmében, figyelembe véve a közlekedési- és egyéb viszonyokat.
Pl. egy ilyet lehet beleírni a munkaszerződésbe ezzel kapcsolatban.
A forgalmi utazó állománycsoport munkaidőkereten belüli munkaidő beosztása vezénylés alapján történik, amely a munkafolyamat megszakítás nélküli jellege miatt vasárnapi, illetve munkaszüneti napi munkavégzésre kötelezést is lehetővé tesz. A felek megállapodnak, hogy esetenként a munkafeladat jellegéből adódóan osztott napi munkaidő is alkalmazható.
És természetesen ez a szabály egy az egyben alkalmazható az éjszakai időszakra is.
A 18/G. § a következőt jelenti.
Az (1) bekezdésben olvasható, hogy a munkavégzés helye szerinti helyi időszámítás szerint. Ez azt jelenti, hogy ha valaki Magyarországon tartózkodik, akkor a magyar helyi idő, ha pedig pl. Angliában tartózkodik, akkor az ottani helyi idő szerinti időt kell alapul venni ennek a kiszámításakor. Ezt hívjuk éjszakai munkavégzésnek, éjszakai időszaknak. Ez a 00:00-tól hajnali 04:00-ig terjedő időszak, amely alatt bármilyen munkavégzés történt, akármennyi időre. Vagyis, ha a munkavégzés ideje a fenti időpont közé esik, akkor kötelező percre pontosan kimutatni és minden megkezdett órára a megfelelő pótlékkal kifizetni. A pótlék mértékét az Mt. írja elő. FONTOS! A pótlék csak akkor jár, ha az időszak összességében eléri az 1 órát vagy egyben, vagy részletekben, pl. 20 + 40 perc.
Ez a pont arról is rendelkezik, hogy ebben az esetben a napi munkaidő LEGFELJEBB 10 óra lehet, hacsak a munkaszerződés vagy a kollektív szerződés másképp nem rendelkezik. Tehát, MINDENKÉPPEN rendelkezni kell arról a munkaszerződésben, hogy ha el akarunk térni ettől a napi 10 órás munkaidőtől. És CSAKIS abban az esetben lehet ettől eltérni, AMENNYIBEN ez szerepel a munkaszerződésben.
Egy példa arra, hogy mit lehet beleírni.
Felek megállapodnak, hogy amennyiben a munkavégzés időtartama részben vagy egészben a 00:00 és 04:00 óra (éjszakai munkavégzés) közötti időszakra esik, abban az esetben is lehet a napi munkavégzés maximális mértéke 12 óra.
Az éjszakai munkavégzés számolása és pótlékolása az Mt. szerint 22:00 és hajnali 6:00 között is végezhető, de ez nem kötelező (a munkavállaló javára tehát eltérhetsz ettől a rendelettől, de csak a munkaszerződésben). Ami kötelező, az a 00:00 és a 04:00 közé eső időszak (kollektív szerződés és a munkaszerződés ettől is csak a munkavállaló javára térhet el).
A 18/C. § a következőt jelenti.
Az (5) bekezdésben olvasható, hogy a munkaidő a heti 60 órát nem haladhatja meg. Ez mindössze annyit jelent, hogy hétfő 00:00 órától vasárnap 24.00 óráig terjedő időszakban a munkavállaló munkaideje legfeljebb 60 óra lehet (kivéve kollektív szerződés esetén, ami ettől eltérhet).
A TachografGURU program ezeket 100%-ban lekezeli.
A programban mindenféle beállítás lehetséges, ahogy az itt is látható. Ha pedig valaki ezt NEM rögzíti vagy nem akarja rögzíteni, mert a munkaszerződésbe ezt nem akarja beletenni, akkor a rendszer ALAPBÓL a Jegyzőkönyvben hibaként hozza az éjszakai időszakban történt 10 óránál több munkavégzést.
Itt láthatod a beállítások egy részét.
Azt is jegyzőkönyvezzük, ha TÖBB volt a gépkocsivezető munkaideje a megengedett maximális napi 12 óránál, AKÁRMIKOR is történt ez, mindenhol hivatkozva a megszegett paragrafusra, és azt is jelezve, HÁNYSZOR szegte meg ezt a szabályt, ahogy azt ezen a képen is láthatod.
Itt láthatod a 10 órás szabály és a napi 12 órás munkaidő szabály megszegésének jegyzőkönyvrészletét.
Sok egyéb mellett pl. a munkaközi szünetek helytelen kivételét is automatikusan jegyzőkönyvezzük, mivel ez is SÚLYOS szabályszegésnek minősül.
Itt láthatsz erre egy példát, amikor a gépkocsivezető egy adott intervallumban (3 havi lekérés) 17 alkalommal szegte meg ezt a szabályt. Természetesen itt nem másoltam be mindet.
A munkaközi szünet megtartásával kapcsolatban is érdemes valami hasonlót belevenni a munkaszerződésbe.
A munkavállaló a munkaidő megszakításokon belül köteles a munkaközi szünetet igénybe venni, amelynek az időtartamát 15 perces időszakokra oszthatja fel.
És akkor már egy példa a heti 60 óra esetleges túllépésére is, amit egyértelműen jelez a program.
Válasz a bevezető kérdésekre
Példa: Zebegényi Zoárd gépkocsivezető elkezdi a munkát este 11 órakor. A munkája átnyúlik éjfélen, és valamikor másnap délelőtt 10-kor kezdi meg a pihenőidejét. Dolgozhatna tovább is? – Mivel ez KÉT munkanapnak számít, és mivel KÖTELEZŐ munkaközi szünetet kivennie, ami ebben az esetben legalább 45 perc kell, hogy legyen, így a válasz az, hogy igen, dolgozhatna még.
Példa: Zoárd barátunk hajnali 2:30-kor indul. Meddig dolgozhat? Mennyi lehet a munkaideje? Mikor kell megkezdenie a pihenőjét? – Ez több mindentől függ. Figyelembe kell venni a munkaközi szüneteket, amik, ha teljesen kidolgozná a 12 órát, akkor legalább 45 percnek kell lennie. (Hogy milyen felosztásban, abba most nem mennék bele.) Ha a munkaszerződésében szerepel, akkor lehet 12 óra a munkaideje. Ha ezt feltételezem, hogy ebből a 12 óra munkaidőből 9 vagy max 10 óra vezetési idő volt, akkor 1-szer vagy 2-szer 45 perc szünet mindenképpen kell. Ez alatt elvileg a munkaközi szünetet is egyben letudhatja. Maradjunk a 10 órás vezetési időnél, ez 2-szer 45 perc szünetet jelent. Ez összesen 12 + 1,5 óra (szünetek) időtartamot jelent minimum, így elvileg elegendő lehet megkezdenie a napi/heti pihenőidejét 16:00 órakor (ha jól számoltam mindent).
Példa: Mi van akkor, ha Zoárd négykezes járatban megy, és a tevékenységük átnyúlik éjfélen? Vagy, mondjuk, hajnali 1-kor indulnak? Akkor mi a szabály? Hiszen négykezesben többet dolgozhatnak, nem? – Nincs különbség a munkaidők tekintetében, ami változatlan. A különbség csak abban van, hogy MIKÉNT veszi ki a szüneteket. Elvileg ez a járműben is eltölthető.
Fizess elő a TachografGURU-ra vagy kérj kiértékelést a 100%-os munkaügyi megfelelés érdekében!
FIGYELEM! MÁJUS 31-IG TÖRTÉNŐ MEGRENDELÉS ESETÉN MOST GRÁTISZOKAT KAPSZ A SZOLGÁLTATÁS MELLÉ.
Amennyiben május 31-ig MEGRENDELED az előfizetést vagy a bérkiértékelést, úgy az alábbi GRÁTISZOKAT kapod a program mellé.
- Folyamatos jogszabályi frissítés és megfelelés.
- Korlátlan számú jármű feldolgozása a rendszerben.
- Korlátlan ideig visszamenőlegesen a teljes cég feldolgozható, hogy megvédjen az ellenőrzésen. Ne feledd, a tachográf-elemzéseket a hatóság 1 évig kérheti!
- Kedvezményes letöltőeszköz frissítés, javítás és vásárlás – csak előfizetőknek!
- Folyamatos ügyfélszolgálat és segítségnyújtás 9-18 óráig – csak előfizetőknek!
- 1 db „Munkaügyi szakkönyv fuvarozóknak” című könyv az előfizetésed mellé. A könyv a speciális fuvarozói munkaügyi jogszabály teljes értelmezése, amely az 1988-as évi I. Tv. alapján készült, amit a TachografGURU is 100%-ban megold. A kiadványt E-könyv formátumban minden új előfizetőnknek ajándékba adjuk.
Kattints ide további információért!
Ha kérdésed van a megrendeléssel kapcsolatban, akkor hívd a következő telefonszámok valamelyikét:
Nozdrovicky Sándor, +36 30/951-9856, +36 70/ 413-9623
Üdvözlettel:

Kuzma Ferenc
Szállítmányozói munkaügyi- és AETR szakértő
műszaki szakoktató
(diploma: Budapesti Műszaki Egyetem)