Akkor zárjuk le ezt a „kereskedelmi áruszállítás” témakört!
 A „kereskedelmi áruszállítás” fogalma MINDENT megváltoztat! Szerdán voltam a Dr. Szabados Tibornál, és pontot tettünk az Európai Bíróság által újradefiniált „kereskedelmi áruszállítás” fogalma témakörére.
Mit beszéltem a Tiborral?
Tibor felhívta a figyelmet arra, hogy a Bíróság egy Svédországi eset alapján hozta meg az ítéletét, ami azért fontos, mert ott NEM volt definiálva a „kereskedelmi áruszállítás” fogalma, viszont a magyar jogban ezt definiálták régebben is.
Mivel senki nem vizsgálta ezt ilyen formában, ezért mi sem foglalkoztunk azzal, hogy ezt másként értelmezzük. De az biztos, hogy a „kereskedelmi áruszállítás” tevékenységével kapcsolatban itthon NEM is kell bírósághoz menni, és a NAV is már egy ideje ez alapján ítéli meg ezt a tevékenységet.
Az egész a Személyi Jövedelemadó Törvényben található meg.
 Mostantól MINDENKINEK használnia kell a tachográfot… Jogtörténet szerint a „kereskedelmi tevékenység” kifejezést később felváltotta az „üzletszerű tevékenység” kifejezés (lásd pl. „üzletszerű kéjelgés”). Ez a kifejezés (tevékenység) arra irányul, hogy a személy vagy jogi személy (vállalkozás) jövedelmet vagy vagyont szerezzen (valamilyen nyereségszerzési cél).
Tehát, egyértelműen pénzszerzés, vállalkozás esetén pedig haszonszerzés céljából történik a tevékenység.
Például, ha a cég csapatépítő tréning címén, a csoport összekovácsolására, mondjuk május 1-n elviszi a majálisra az embereit, és a saját járművén viszi, mondjuk a bográcsot, az asztalait, székeit, egyéb főzéshez szükséges anyagokat, italokat, stb., bármit – ez NEM „kereskedelmi tevékenység”, azaz, ez például mentesül a tachográf használata alól.
 A „kereskedelmi tevékenység” magával vonja a tachográf használatot! Tehát, a céges buli, ahogy fentebb írtam, az mentes, ebben a formában, mivel nem pénzügyi vagy számviteli értelemben vett nyereség céljából tartom a rendezvényt, viszem az árukat.
Másik példa a mentességre, ha a cég kölcsönadja a járművét az alkalmazottnak, hogy ő költözzön azzal. Ha az „áruszállítás” fogalmi körét megnézzük, láthatjuk, hogy ebben a pontban áruszállításról beszélünk. (Csak, hogy tiszta legyen! Most a 3. cikk h) pontjáról beszélünk az 561-es rendeletből). Ezért is nincs benne az, hogy „bérbe veszi”, „eladja”, stb., emiatt ezeket a termékeket is ebben az esetben az áruszállítás körébe lehet kapcsolni jogi értelemben. Ha ezt egy 7,5 tonna alatti járművel teszi meg, akkor az is mentesül a tachográf használata alól.
Mi korábban a „nem kereskedelmi áruszállítás” fogalom használatakor csak annyit vettünk bele kritériumként, hogy ne legyen fuvardíj, ne fuvarozza azt a terméket. Más szavakkal, ha a saját termékét viszi, akkor az mentes volt. Nem tekintettük más szempontból, mert nem volt értelme. De most, más szempontból nézve, igazodva a Bíróság ítéletéhez, a „nem kereskedelmi áruszállítás” csakis a magáncélra történő használatot jelenti, vagy pl. azt, amit a majálissal kapcsolatban írtunk példát, vagy ugyanígy, ha pl. maga a cég költözik, és egy ilyen járművel viszi a bútorait. Az is mentes a tachográf használata alól.
 A szállítókat sem kíméli az új értelmezés… Minden más esetben tehát, amikor bármilyen formában is femerül a haszonszerzés, nyereség vagy pénzszerzés lehetősége, tevékenysége, a fenti mentesség NEM érvényesíthető, és minden ilyen esetben használni kell a menetíró készüléket! Még saját számlás szállítás esetén is (ha kiviszem a krumplit a piacra eladni, akkor azt haszonszerzés céljából teszem, tehát használni kell a menetírót, és teljes egészében vonatkozik rám az 561-es rendelet előírása – nem érvényesíthető a mentesség a Bíróság értelmezése alapján).
Még egy gondolat ehhez. Tibor elmondása szerint már nálunk is a bíróságok helyben hagyják a hatóságok ilyen formán történő eljárását, vagyis, ha a hatóság valakit azért szankcionál, mert az illető helytelenül használta a mentességet, miközben nem kellett volna (lásd a fentieket), akkor az illetékes bíróság helybenhagyja ezt az ítéletet, szankciót.
Remélem, tudtam segíteni.
|
0 hozzászólás