Mi értelme annak, hogy ha a fuvarfeladat során az egyik állam nem Uniós, vagy EGT állam, akkor az AETR előírásait kell figyelembe venni, miközben ugyanakkor összhangban van az 561-es rendelettel?
 Miért kell különbséget tenni az 561-es rendelet és az AETR között, ha egyszer összhangban vannak?
Hadd érzékeltessük ezt egy gyakorlati példával, amin keresztül szeretnénk ezt a gondot elemezni! Az alábbi példán keresztül próbálja Dankó László szakértő barátom is a GKI tanfolyamokon is megértetni ezt a – súlyossá válható – különbséget a hallgatókkal. Bizony, komoly bírság lehet az eredmény, ha ezzel NEM vagy tisztában!
Görögországból Bulgária, Románia útvonalon Nyíregyházára végzel fuvart. Párban vezettek, és 4 óránként helyet cserélve 16 óra munkát követően 10 órás napi pihenőt terveztek.
A napi pihenő megkezdését követő 1,5 óra múlva a bolgár rendőr felszólít, hogy másik parkolóba kell átállni. Közlöd vele, hogy napi pihenőt tartasz, mire a rendőr: “OKÉ, kérem a korongot (és/vagy a napi nyomatot), és a hátára bejegyzett eseményt aláírom és lebélyegzem”.
Nyíregyháza előtt hatóságként ellenőrzöm a járművezetőket, és megdicsérem őket, hogy milyen szabályosan végzik tevékenységüket.
Egy hónap múlva ezen páros Bulgária után Szerbián keresztül közlekedik Szegedig.
Ugyanaz történik velük, mint az előző út során és ők ugyanúgy járnak el.
Röszkénél ellenőrzöm őket, és közlöm, hogy a vezetési és pihenőidőkre vonatkozó előírások megsértése miatt 600-600 ezer Ft büntetést vagyok kénytelen kiszabni.
Ők most engem vagy hülyének, vagy részegnek néznek, esetleg mindkettőnek, és próbálnak meggyőzni, hogy egy hónappal korábban ezért még meg is dicsértem őket.
|