2012. január

Figyelem! A dobpergés már elindult! Kezdődik a visszaszámlálás.

Ra-ta-ta-ta-tam. A dobpergés elindult, ahogy azt korábban már jeleztem. Hamarosan megtudod, hogy mi a dolog, amiről számunkra ez az év szólni fog. És amiről azt gondolom, számodra is igen nagy jelentőséggel bír majd. Kedvcsinálóul ehhez olvass el egy cikket, ami arról szól, hogy munkaügyi szempontból miként számold a 15 percnél rövidebb, Bővebben……

Szerző: Kuzma Ferenc | Közzétéve: 9 év9 év telt el a közzététel óta

2012. január

Egy 800 ezres bírság története – amikor már az igazságügyi szakértő sem tud segíteni

Tegnap előtt, kedden megkeresett valaki azzal, hogy a NAV (azon belül a korábbi VPOP) ellenőrei az egyik idős, 70 éves sofőrjüket 800 ezer forintra bírságolta meg. Ennek előzménye az, hogy leállították az auót, és mivel a helyszínen nem tudták megfelelően kiértékelni a korongokat, villogó jelzőfényes autóval bekísérték a 15 km-re lévő Bővebben……

Szerző: Kuzma Ferenc | Közzétéve: 9 év9 év telt el a közzététel óta

AETR (agyon) szabályozás

AETR - francia mozaikszó, a következő kifejezés rövidítése: Accord Européen sur les Transports Routiers.

Jelentése: A nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás.

Rövid történeti áttekintés

A tachográf használatának, illetve a járművezetők vezetési és pihenőidejének szabályozása nem új keletű dolog. Már az 1960-as években egyes nyugat-európai országok szabályozni kívánták az utazószemélyzet – azaz a tehergépjármű vezetők és autóbusz vezetők – munkaidejét.

A szabályozás eredeti célja a gépjárművezetők védelme, a közlekedés biztonságának javítása, a versenyegyenlőség biztosítása volt. (Még ma is ez a cél.) Ezért aztán 1970. július 1-jén, Genfben (Geneva) megszületett az AETR egyezmény, melyhez azután az elkövetkező években folyamatosan csatlakoztak az egyes államok. Magyarország a 2001. évben csatlakozott az egyezményhez.

1985-ben megszületett a 3820-as és a 3821-es számú EGK rendelet. Az Európai Unió ezen két rendelettel beemelte jogrendjébe az AETR megállapodást.

Ezt a 2001. évi IX. törvény tartalmazza, azaz "hirdeti ki". Eme megállapodás tartalmazza a vezetési és pihenőidőkre, stb. vonatkozó eredeti szabályozást.

A 3820-as jogszabályt váltotta részben ki – de vigyázat: csak részben, mivel az eredeti megállapodás bizonyos feltételek esetén továbbra is érvényben van! – a 2007. április 11-től hatályos 561/2006/EK rendelet, ami bizonyos mértékben szigorította az AETR-egyezményt (pl. a 45 perc három részre osztása megszűnt, sőt, TILOS), bizonyos mértékben enyhítette azt (csökkentett napi pihenőidőt már nem kell visszapótolni).

Ehhez a rendelethez igazodik a jelenlegi 27 EU-s tagállam, továbbá az EGT-hez tartozó Izland, Lihctenstein és Norvégia.

Lényeges, hogy az 561/2006/EK rendelet és az eredeti AETR egyezmény „komfortosítása”, összehangolása, egyesítése a 2010. év végétől megtörtént, bár némi eltérések még mindig adódnak a kétféle szabályozás között.

Az AETR szabályozással, illetve az 561/2006/EK rendelettel, mint jogszabállyal az a baj, hogy agyonszabályoz egy területet, nehezen érthető, nehezen adoptálható bizonyos területekre, és sokszor "lehetetlen" betartani őket. Pedig a neked E SZERINT KELL működnöd, akármelyik területét is műveld a fuvarozásnak, szállításnak.

Hasznos jogszabályok

Néhány jogszabály és egyéb anyag az AETR-rel kapcsolatban

1988-as évi I. Közlekedési Törvény

A törvény célja, hogy a közúti közlekedés alapvető feltételeinek, az abban résztvevő személyek és szervezetek jogainak és kötelezettségeinek a meghatározásával elősegítse a közúti személy- és áruszállítási szükségletek kielégítését, a közlekedésbiztonsági és környezetvédelmi követelményeknek megfelelő korszerű járműállomány és közúthálózat kialakítását, működését, a közutak védelmét.

3821/85/EGK-rendelet: Menetíró készülékek

Az e rendelet szerinti menetíró készülékek a kialakítás, a beépítés, a használat és az ellenőrzés tekintetében megfelelnek a rendelet és a rendelet szerves részét képező I., illetve II. melléklet követelményeinek.

(1) A tagállamokban nyilvántartásba vett, és a közúti személyszállításra és árufuvarozásra használt járművekbe menetíró készüléket kell beépíteni és azokban ilyen készüléket kell használni, kivéve a 3820/85/EGK rendelet 4. cikkében és 14. cikkének (1) bekezdésében említett járműveket.

561/2006 március 15. EK-rendelet

Ez a rendelet a közúti személy- és áruszállítást végző járművezetőkre vonatkozó vezetési időkkel, szünetekkel és pihenőidőkkel kapcsolatos szabályokat állapít meg a szárazföldi szállítási módok közötti verseny feltételeinek harmonizálása érdekében, különös tekintettel a közúti szektorra, valamint a munkakörülmények és a közúti biztonság javítására. Ezen rendelet célja továbbá a hatékonyabb tagállami ellenőrzési és végrehajtási gyakorlat elősegítése, valamint a jobb munkagyakorlat bevezetése a közúti szállítási iparágon belül.

Bizottsági Nyilatkozat

A Bizottság a súlyos jogsértés minősítéssel összefüggésben kijelenti, hogy a közúti fuvarozáshoz kapcsolódó egyes szociális jogszabályok összehangolásáról szóló rendelet súlyos megsértésének tekinthetők a következők: (folytatás a kiadványban)

Közúti ellenőrzési jegyzőkönyv

Közúti ellenőrzési jegyzőkönyv minta a vezetési és pihenőidők 561/2006- és 3821/85 EU rendeletek mellé. „Az ellenőrzés során az 1. mellékletben meghatározott közúti ellenőrzési jegyzőkönyvet kell alkalmazni, amelynek egy példányát az ellenőrzés alá vont gépjárművezetőnek kell az ellenőrzést követően átadni.” (43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet )

Szabálysértési kódok

Szabálysértési kódok a vezetési és pihenőidők 561/2006- és 3821/85 EU rendeletek ellenőrzéséhez. Egy lista alapján írják össze, miben „vétkezett” a járművezető.

Menetíró készülékek a közúti közlekedésben

Jogszabály a közúti közlekedésben használt menetíró készülékekről szóló, 1985. december 20-i 3821/85/EGK tanácsi rendelet végrehajtásáról szóló 124/2005. (XII. 29.) GKM rendelet módosításáról. „A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 14., 19. és 24. alpontjában kapott felhatalmazás alapján a gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:”

NKH ellenőrzések

43/2007. (IV. 4.) GKM rendelet a közúti szállításra vonatkozó egyes szociális jogszabályok alapján végzett közlekedési hatósági ellenőrzés részletes szabályairól. „A gazdasági és közlekedési miniszter feladat- és hatásköréről szóló 163/2006. (VII. 28.) Korm. rendelet 1. §-ának e) pontjában megállapított feladatkörömben eljárva a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése b) pontjának 24. alpontjában, valamint a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 4. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el:”

Vezetési és pihenőidők ellenőrzése

66/2007. (IV. 4.) Korm. rendelet a közúti szállítást végző egyes járművek személyzete vezetési és pihenőidejének ellenőrzéséről. „A közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdése a) pontjának 13. alpontjában, valamint a nemzetközi közúti fuvarozást végző járművek személyzetének munkájáról szóló Európai Megállapodás (AETR) kihirdetéséről szóló 2001. évi IX. törvény 4. §-ának (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Kormány a következőket rendeli el:”

Az új bírságolási tételek

A 2009. augusztus 1-től érvényben lévő 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról. Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások. A bírság összege forintban. A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető (gépjárművezető vagy vállalkozás).

Archívum

Hesztia | Fejlesztette a ThemeIsle