
Ra-ta-ta-ta-tam. A dobpergés elindult, ahogy azt korábban már jeleztem. Hamarosan megtudod, hogy mi a dolog, amiről számunkra ez az év szólni fog. És amiről azt gondolom, számodra is igen nagy jelentőséggel bír majd.
Kedvcsinálóul ehhez olvass el egy cikket, ami arról szól, hogy munkaügyi szempontból miként számold a 15 percnél rövidebb, állással töltött időket. Erről nem nagyon írtam még korábban, tehát ez sokatoknak újdonság lesz. Bízom benne, hogy ez a cikk is nagy érdeklődésre tart számot.
Tényleg fontos tudnod ezt. Nem is tudom, eddig miért nem írtam erről. Na, mindegy, most megteszem.
Aztán jön a ra-ta-ta-ta-tam! Figyeld a blogbejegyzéseket és a Facebookot!
A 15 percnél rövidebb, állással töltött idő esete
Ha előveszed akár az 561/2006/EK rendeletet, akár az eredeti AETR egyezményt, és elejétől a végéig elolvasod, amilyen részletesen csak lehet, akkor sem fogsz találni benne olyan leírást, ami egy kicsit is utalna arra, hogy a 15 percnél rövidebb állással (amikor a gépjármű álló helyzetben van) töltött időt pontosan minek kell tekinteni? Ha találsz benne ilyet, akkor szólj nekem! Márpedig, ez egy kulcskérdés ezen egyéb idő megértéséhez!
Hogy a 15 percnél hosszabb állással töltött idő micsoda, azt tudjuk, hiszen a jogszabály leírja ezeket a lehetőségeket (a megosztott szünet rövidebb részétől kezdve egészen a heti pihenőig sok minden lehet). Ez tehát eléggé egyértelmű. De minek számold a 15 percnél rövidebb állással töltött időt?
Az 561/2006/EK rendelet annyiban jobb, mint az AETR, hogy legalább azt meghatározza, hogy mi a vezetési idő. Ez, nagyon röviden, ami a korongon vagy a kártyán vezetési jelként szerepel. Ez azért fontos, mert azt legalább tudjuk, hogy a 15 percnél rövidebb idő, ha állással töltöd, az egészen biztosan nem vezetési idő.

A félreértések elkerülése végett tisztázzunk itt le valamit ezzel kapcsolatban, amit fontos megértened!
Ha megnézed az 561/2006/EK rendeletet, akkor háromféle definíciót találsz benne a „pihenőidővel” kapcsolatban, amiket, mint fogalmakat és a mögöttes tartalmukat tekintve NEM szabad összemosni egymással!!! Az egyik a „pihenő”, a másik a „napi pihenőidő”, és a harmadik a „heti pihenőidő” fogalma. Amikor általános értelemben „pihenőidőről” értekezünk, akkor ez alatt a gyakorlatban mind a napi pihenőidőt, mind a heti pihenőidőt értjük, de csak az általánosan megfogalmazható azonos sajátosságaik tekintetében, ugyanakkor soha nem értjük alatta a „pihenőt”. Ezek eltérő tartalmú fogalmak, hiszen a jogszabály is külön definiálja ezeket és nem keveri őket. Tehát, van a „pihenő”, ami egyszerűen annyit tesz, hogy a járművezető szabadon rendelkezik az idejével, és van a „pihenőidő” ami alatt mindig azt értjük, hogy az időtartamától függően vagy napi, vagy heti pihenőidő.
Ugyanakkor, magukat a pihenőidőket is (a napit és a hetit) további két kategóriába soroljuk: rendszeres és csökkentett, az időtartam függvényében. Tehát, azt látjuk, hogy egyrészt a terminológiából is tudhatjuk, hogy miről beszélünk, másrészt, az időtartam határozza meg, hogy igazából miről van szó. (Tulajdonképpen azt mondhatjuk, hogy ha nincs a gépjárművezető nyilatkozata a leadott tevékenysége mögött, ami alapján a munkaidejét elszámoljuk, akkor az állással töltött idők esetében - amikor a korongon a vékony vonalat húzza a tachográf - az időtartamból vonhatunk le csak következtetéseket, illetve, abból, hogy ezek a jelek mennyire sűrűn követik egymást, pl. egy dugó esetében, hiszen ilyenkor, nyilatkozat híján kizárólag ez az egy támpontunk lesz, amire támaszkodhatunk).
De ne feledd, hogy mi most a 15 percnél rövidebb, állással töltött időszakokról beszélünk, ami a korongon is egyértelműen beazonosítható. Nem foglalkozunk most a hosszabb pihenőkkel. Fontos tehát, hogy ebben az esetben, hűen a terminológiához, soha nem használjuk a pihenőidő kifejezést, csak a pihenőt, amit pl. úgy értelmezünk, hogy „10 perc pihenőt tartott (mert elszívott egy cigarettát)”.
Akkor most minek számít a 15 percnél rövidebb, állással töltött idő?
Ha nagyon-nagyon akarnám, akkor megerőszakolva a jogszabályt, tekinthetném pihenőnek is, de ezt semmiképp nem javaslom, mert az esetek többségében, ahogy a példából is látod majd, a szituációból következően nem beszélhetsz pihenőről, mert nem rendelkezik szabadon a járművezető az idejével. Tehát, ebbe bele lehet kötni, ezért azt mondom, hogy a 15 percnél rövidebb időt semmiképp ne vedd pihenőnek!
Rendben. Nézzük tovább!
Ez az időszak rendelkezésre állási idő szintén nem lehet, hiszen egyrészt a rendelkezésre állási idő NEM minősül munkaidőnek, az 1988-as évi I. tv. a közúti közlekedésről, 18/B. §. ba) pontja értelmében, márpedig, ahogy azt a példából is láthatod mindjárt, ezt bizony munkaidőnek kell tekinteni, másrészt a rendelkezésre állási idő lehetővé teszi, hogy a járművezető otthon is eltöltheti ezt az időt, míg a 15 percnél rövidebb állásidők esetében ez gyakorlatilag kivitelezhetetlen.
Rendben. Tehát, induljunk ki abból, hogy nem lehet sem vezetés (hisz nem vezetési jelként látszik), sem szünet (hisz kevesebb, mint 15 perc), sem rendelkezésre állási idő, és pihenőnek sem érdemes venni. De ha nem lehet ezen dolgok egyike sem, akkor micsoda?
A következő rövid példákon keresztül szeretném ezt bemutatni.
Először képzeld el azt a helyzetet, hogy a járművezető ott áll a rendőrlámpánál, vagy a vasúti átjárónál a fénysorompó piros jelzésénél. Kb. 5 percig vagy 10 percig várakozik. A módkapcsolót nyilvánvalóan nem fogja kapcsolgatni, nincs is értelme. Sőt, akár a motort is leállíthatja. Tehát, a tachográf pihenőjelet húz, ami rövidebb 15 percnél.
Vagy, egy másik szituációban a járművezető órákon keresztül araszol a dugóban. Pár perces vezetések, pár perces megállások. A korongon/kártyán egyértelműen látszik, hogy araszolt, hiszen sűrű egymásutánban követik egymást a vezetési jelek és a pihenőjelek.
Mi a helyzet ezekben az esetekben?
Nyilvánvalóan azt mondani ezekre, hogy nem minősülnek munkaidőnek (a járművezető nem dolgozott), hát enyhén szólva botorság lenne. Az első esetben, a fénysorompónál történő várakozásnál ugyanakkor ez az idő rendelkezésre állási időnek sem igazán mondható. De nyilvánvalóan pihenő sem lehet, mert NEM rendelkezik szabadon az idejével, hiszen nem tudhatja, meddig lesz a lámpa piros. A második esetben pedig, amikor a járművezető a dugóban araszol, még inkább egyértelmű, hogy szó sem lehet pihenőről, hiszen itt még annyira sem rendelkezik szabadon az idejével, mint az első példában.
Tehát, ezekben az esetekben a 15 percnél rövidebb időket, amiket állással töltött a járművezető (fénysorompó vagy dugóban várakozás), egyértelműen munkaidőnek tekintjük. Tehát, ha a 15 percnél rövidebb állásidőkről van szó, akkor ez az idő egyéb munkaidőnek számít, amit jobban nem tudunk definiálni. A lényeg, hogy ez munkaidő, a fentiek szerint.
Ez nem a klasszikus egyéb munka kategóriája, de ettől még munkaidő, pl. egyéb idő, vagy ilyesmi. Ez az egyéb idő adott estben, egy nagyobb dugónál a kisebb,
pár perces megállások végett ösz-szességében a nap végére akár 1-2 óra is lehet, ezen tehát ne lepődjünk meg!
Jó, ha tisztában vagy ezzel! Légy felkészült!
Tetszett? Oszd meg ismerőseiddel!
Ha még mindig hiányzik valami a "könyvtáradból", akkor azt MOST MÉG beszerezheted.
![]() Mottó: Csak az oroszlánnak van jó esélyre a hosszú távú túlélésre, de még neki is kemény dolga van! Ezért hát nézd meg, mit hoztunk neked össze! EZEK azok a dolgok, amik alapvető változást jelentenek céged és sofőrjeid AETR képzésében és ismeretében. Figyelem! Az alábbiak NEM játékok! Rengeteget dolgoztunk vele, hogy igazán a hasznodra legyenek.
2012-ben ÚJ IDŐSZÁMÍTÁS kezdődik, mert bebiztosítod magad az AETR-rel kapcsolatban! Hagyj fel a régi szokásokkal, a toldozgatással, foldozgatással, és helyezd teljesen más alapokra a cégedet az AETR témakörében! Az ellenőrök csak azokat tudják megbüntetni, akik felkészületlenek, figyelmetlenek és nem tanulnak. |
"Engem NEM fognak megbüntetni, mert felkészült leszek..."
Az alábbiakban látod a fenti termékek megrendelőjét. Egyszerűen csak pipáld be azt, amelyikre szükséged van! Több tételt is bepipálhatsz, és egy-egy tételből több darabot is rendelhetsz.
Kérlek, hogy a megrendelésedet csak akkor add le, ha komolyan is gondolod a vásárlást! Az utánvétes termékeknél, de a sima postaköltségnél is sokba kerül az a postadíj, amit nekem kell fizetnem esetleg feleslegesen. Remélem, ezt megérted!
(A megrendelésnél nem tudjuk megmondani, mennyi lesz a postaköltség vagy az utánvételi díj, mert ez érthetően attól függ, mit és milyen összegben rendeltél + a súlytól.)
Az árak forintban értendők.
Az alábbi megrendelő űrlap csak a termékek megrendelésére szolgál. A céges oktatás, a szeminárium vagy a tachográf kiértékelések megrendelése email-en keresztül történik. Tégy meg mindent azért, hogy amennyire csak lehet, legyél teljesen biztonságban! Ezekkel az több száz esetben bizonyított termékekkel igyekszünk segíteni neked ebben. És maradj velünk jövőre is, mert nagyon sok hasznos dologban lesz részed!
Indulj tiszta lappal jövőre!
"Engem NEM fognak megbüntetni, mert felkészült leszek..." megrendelő űrlap
Üdvözlettel:
info@aetr.hu
+36-70/391-2885
Szólj hozzá Te is a témához! Figyelem! Hozzászólásod akkor jelenik meg, amikor azt az adminisztrátor elfogadta! A hozzászóláshoz NEM szükséges regisztráció. Kattints ide a hozzászóláshoz!
Házi szabályok a blog működéséhez: |
Ez a blog egy mikro közösség a fuvarozók részére, ahol más szabályok érvényesek, mint a blogok többségén. Itt valós emberek folytatnak értelmes beszélgetést, egymást tiszteletben tartva. Ha ezt te is értékeled, akkor örülök, hogy itt vagy! Ha ezt nem értékeled, akkor menj a blog.hu-ra.
|
Elfogadom a szabályokat, hozzászólok a témához |