Vajon tényleg „kiment a divatból” a kéziletöltő?
Az utóbbi időben beleütköztem abba, hogy vajon milyen tachográf letöltő eszközt célszerű választania a vállalkozásnak, amivel meg tudja oldani
-
- a teljes flottája letöltését,
- valamennyi sofőrkártya letöltését, és
- adatokat szolgáltathat a kiértékelésekhez.
Vajon használhatók-e a kézi letöltők, és ha igen, meddig, vagy térjünk át a távletöltésre? Végül is, itt vannak már az új generációs „okos tachográfok”.
Mivel sokakat foglalkoztat ez a kérdés, ezért úgy döntöttem, írok erről egy kicsit, pro- és kontra.
Szeretném mindjárt az elején leszögezni, hogy mind a két szolgáltatás egyformán jó, és mindegyiknek megvan a létjogosultsága, ezért a kézi letöltők mellett, amit jelenleg is forgalmazunk, az év vége felé mi is bevezetjük a távletöltéses szolgáltatást, nagyon jó feltételekkel! Már dolgozunk ennek előkészítésén. Ezért próbálok objektíven írni erről a területről, a szakmaiságot előtérbe helyezve, hogy igyekezzem ezzel is megválaszolni az eddigi és jövőbeni kérdéseket.
Muszáj előbb beszélnem a 28 napos letöltésről!
Tudom, sokszor beszéltem már róla, de mivel a LETÖLTÉSEK SZEMPONTJÁBÓL EZ KARDINÁLIS KÉRDÉS, így muszáj teljesen megérteni ezt. NEM MINDEGY ugyanis, hogy MIKOR töltöd le a járművezetői kártyákat!
A járművezetői kártyát az 581/2010/EK rendelet értelmében legkésőbb 28, munkával töltött nap végén kell letölteni. Más szavakkal, a kártyát NEM 28 naptári naponta töltjük le, mivel a 28 napba csak azok a munkával töltött napok – vezetés, egyéb munka, egyéb munkával töltött tevékenységek – számítanak bele, amiket a járművezetői kártyán is rögzítettek, egyéb idők nem (tehát, csak azok, amik a kártyán is megjelennek, mint munkanap).
Azok a napok, amik nem szerepelnek a kártyán (mert pl. korongos autót vezettünk, melynek adatait értelemszerűen nem a kártyára rögzítettük), NEM számítanak bele a „kártya 28 napjába”. Ugyanígy a pihenőnapok, heti pihenőidők, szabadságolások, betegállományok sem. Beleszámít viszont az ettől eltérő kártyahasználatból származó jel, mint pl. készenlét vagy szünet rögzítése a kártyán.
Tehát, itt azt fontos megérteni, hogy a fenti jogszabályban említett napokba (a 28 napba) csak azok a napok számítanak bele, amely napokon VOLT VALAMILYEN TEVÉKENYSÉG, AMIT RÖGZÍTETTEK.
Ha valaki mondjuk 3 hónapig csak kisautót vezet (értsd: nem tachográfos jármű), és nyilvánvalóan semmit nem rögzít a kártyáján, akkor értelmetlen kártya letöltésről beszélni. A SEMMIT ugyanis nem fogjuk tudni letölteni. Ha párszor vezet kisautót és párszor, vagy többnyire tachográfos járművet, akkor a kisautó vezetése NEM számít bele a 28 napba – KIVÉVE, ha azt a kártyán rögzítették, manuális visszaírással. Akkor igen, mivel munkavégzési tevékenység lesz a kártyán.
Például, ha valaki rendszeresen használja a kártyáját, heti 5 napot kártyás autót vezet, és mindig visszaírja a kártyájára a pihenőidőket manuálisan, akkor is a szakmai véleményem egyértelmű: teljesen logikus, hogy egy pihenőidő nem számít tevékenységnek! Emiatt bőven elegendő ebben az esetben is minden hónap elején letölteni a kártyákat (pl. mindig a hónap 5-ik napjáig, a bérszámfejtés elkészítése miatt), akkor sem fogunk szabályt szegni.
Ha heti 5 napot vezetünk tachográfos járművet, és 2 napot pihenőidőt töltünk, akkor számszakilag egy 31 napos hónapból 8 nap pihenőnap lesz – ami NEM számít bele a 28 napba. De ha csak minden második héten dolgozunk 5 napot, a többin 6-ot, akkor is legalább 6 nap pihenőidőnk lesz egy 31 napos hónapban. Vagyis, még EBBEN AZ ESETBEN IS csak 25 nap telt el „tevékenységgel”, így a 28 napban így is benne vagyunk – ha ekkor töltjük le a kártyát, akkor még a „szabályon belül” vagyunk.
A fenti levezetés lényege, hogy NEM szükséges 28 NAPTÁRI naponta letölteni a járművezetői kártyákat. Ennek pedig a gyakorlatban nagy jelentősége van!
Hogyan működik a TÁVLETÖLTÉS és kinek éri ez meg?
Az előző gondolatmenetet folytatva akkor nézzük meg a távletöltést!
A távletöltés lényege, hogy a tachográfot összekötik egy olyan eszközzel, ami képes az adatokat kinyerni a tachográfból, majd egy előfizetéses rendszer segítségével, műholdon keresztül – Európa bármely területén tartózkodjon is a jármű -, az irodából le tudjuk tölteni a járművet és a kártyát. Röviden ez a lényeg.
Nyilvánvalóan ennek a megoldásnak van egy olyan kényelmi funkciója, hogy nem kell a kézi letöltő eszközt magunkkal hurcolni a járművek, illetve, a kártyák letöltéséhez. Van egy számítógép és egy központi egység, ami a vállalkozói kártyát kezeli, ezek össze vannak kapcsolva egy műholdas rendszerrel. Így ez meglehetősen kényelmes lehet.
A kérdés csak az, ez valóban akkora nyereség-e, illetve, honnantól éri ez meg igazán? Ugyanis, ezeknek a kütyüknek, amiket beszerelnek a járműbe, megvan az áruk. Továbbá, a letöltéshez mindenképpen kell egy előfizetéses szolgáltató, illetve, szolgáltatási csomagokból lehet általában választani. A szolgáltató műholdon keresztül az egész rendszert működteti, különben semmi sem fog történni. Ez sem olcsó. Persze, az „olcsó” fogalma is viszonylagos…
Ami lényeges viszont, hogy az egész dolog csak akkor működik, ha a járművezető a járműben tartózkodik, és ráadja a gyújtást a járműre, ha a járműegységet le szeretnék tölteni, valamint, beteszi a járművezetői kártyáját a tachográfba (kártyaletöltés esetén). Tehát, valakinek ott kell lennie, a sofőrnek mindenképpen be kell mennie a munkahelyére, még ha ez a munkahely a jármű is. A „másik oldalon” nem feltétlenül kell ott lennie a kezelőnek, hogy a letöltést elindítsa, mivel ezeket többnyire be lehet automatikusan állítani. Ezt persze meg kell tanulni, de onnantól kezdve ez már viszonylag egyszerű dolog.
Fontos, hogy a legtöbb eszköz elvileg jelzi a járművezetőnek a 28 napot, azonban, ahogy ezt írtam, ez eléggé megtévesztő is lehet. Hiszen, ismétlésként, ez NEM 28 naptári napot jelent.
A távletöltő rendszer az adatokat természetesen a jogszabályi előírásoknak megfelelően DDD formátumban továbbítja az irodába, amelyek könnyen kiértékelhetők és importálhatók egy tachográf elemző rendszerbe. Mindenképpen szükséges azonban az irodába betelepíteni egy olyan szervergépet és tárolóegységet, amiben el kell helyezni a vállalkozói kártyát. A legtöbb esetben ez nem nagyon jelent többlet költséget, vagy csak minimálisan, egyszeri beruházás formájában.
A fentiek miatt összességében ez azoknak a cégeknek lehet hasznos és azoknak éri meg a fizikai letöltés hiánya miatt:
– akik nemzetközi fuvarozásban dolgoznak, és
– viszonylag nagy járműflottával rendelkeznek.
Nekik hasznos lehet ez a megoldás és érdemes elgondolkodniuk rajta. Azonban, még ebben az esetben is fontos észben tartani, hogy a járművezetőket a Mobilitási Csomag értelmében 4 hetente mindenképpen haza kell hozni, így elvileg a kártyája itthon is letölthetővé válik (akár kézi letöltővel is). Természetesen nagy flotta esetén a kézi letöltés tovább tarthat és nehézkesebb lehet még ebben az esetben is.
Belföldi cégek esetén, főleg, ha nem rendelkeznek nagy flottával, nem feltétlenül éri meg ez a szolgáltatás, a felmerülő nagyobb járulékos költségek miatt. Ebben az esetben inkább a kényelmi szempontok dönthetnek. Számukra még jó pár évig mindenképpen teljesen megfelelőnek (és jóval olcsóbbnak) tűnik a kézi letöltés.
Hogyan működik a KÉZI LETÖLTÉS és kinek éri ez meg?
A fentiekből következik, hogy a főleg belföldön dolgozó, vagy, ugyan nemzetközi forgalomban működő, de kis flottával rendelkező vállalkozások esetében teljesen működőképes megoldás a kézi letöltés (de mindenképpen olcsóbb).
A „kis flotta” természetesen egy viszonylagos fogalom, hiszen kinek mi számít kis flottának. Mivel a járműveket elegendő 90 naponta letölteni, így az egész tevékenység inkább a járművezetői kártyák letöltésére hegyeződik ki. A tapasztalatom az, hogy 30-40 sofőrös cégek esetében is könnyen megoldható még a kézi letöltés, ráadásul, ha megtanítjuk a sofőröknek, hogyan kell ezt csinálni, akkor egy egyszerű, több vállalkozásnál is alkalmazott módszer segítségével maguk a sofőrök is le tudják tölteni a kártyájukat. Így az adminisztrátornak kevés dolga akad csak.
Sok helyen ugyanis azt csinálják, hogy – az iroda méretétől függően – felállítanak egy vagy két helyiségben egy-egy letöltőt, és minden sofőr, a hónap elején, amikor bemegy abba az irodába, beteszi a kártyáját a letöltőbe, és elvégzi a letöltést, ami max 1-2 perc. A letöltő egység pedig amúgy is eltárolja a letöltött adatokat, így azok bármikor elérhetőek az adminisztrátor számára.
Vagy, úgy is működik a módszer, hogy a vállalkozás kijelöl egy-két napot, amikor a sofőrök be tudnak menni az adminisztrátorhoz, és ekkor töltik le a kártyákat – vagy maga a sofőr, hasonlóan az előző módszerhez, vagy az adminisztrátor.
Ahogy azt korábban írtam: a járművezetői kártyákat bőven elegendő minden hónap elején, kábé 1-e és 8-a között letölteni, mivel így is beleférünk a 28 napba, továbbá, így is biztosítani tudjuk a bérszámfejtéshez szükséges adatokat.
Sokéves tapasztalatom a következő:
- a kisebb vállalkozások (kábé 40 főig terjedő gépjárművezetői állomány) a mai napig előnyben részesítik a kézi letöltőt, egyszerűen, mert az olcsóbb és jól bevált eszköz, jól ismerik;
- sőt, még nagyobb, belföldi cégek is használják, bár ott már több letöltő szükséges, valamint, kábé 100 főnél nagyjából évente javítani kell a letöltőt;
- nemzetközi forgalomban működő vállalkozások esetén, ahol hetente, kéthetente hazajön a sofőr, szintén előnyben részesítik a kézi letöltőt, bár ott már többen használnak azért távletöltést;
- nagyobb flottájú cégek, legyen az belföldön működő vagy nemzetközis, egyre inkább állnak át a távletöltésre, mivel nekik egy ponton túl megéri beruházni ebbe, elsősorban a kényelem miatt – habár, még ebben az esetben is igaz, ahogy írtam, hogy a letöltéshez szükség van a sofőrre, és egy előfizetéses rendszerre, másképp a dolog nem működik;
- a kézi letöltők még jó pár évig használatban lesznek, csak egyre modernebb eszközök váltják fel, hiszen ezekkel az új generációs tachográfokat is ugyanúgy le lehet tölteni, amiket mostanában szerelnek be a járművekbe, így ezek nem válnak „elavulttá”;
- soha, semmilyen jogszabály nem fogja kötelezni (eddig sem volt ilyen), hogy bármilyen vállalkozásnak át kelljen állnia távletöltésre; ez továbbra is a saját döntése marad, a saját büdzséjének megfelelően.
Összességében tehát azt mondhatom, hogy mind a két dolognak megvan a maga haszna, előnye, felhasználási területe. De érdemes a fentieket megvizsgálni és ez alapján dönteni, a neked megfelelő felhasználást választani.
KÉSZLETKISÖPRÉS!!!
Tacho2Safe Tachográf- és kártyaletöltő AKCIÓ kizárólag a készlet erejéig!!!
Ahogy írtam, dolgozunk azon, hogy az év végére mi is bevezessük a távletöltés szolgáltatásunkat, párhuzamosan a jelenlegi szolgáltatásaink mellé. Azonban, a kézi letöltőket is ugyanúgy forgalmazni fogjuk majd, a fentiek miatt, mivel azokra a kereslet ugyanúgy megvan.
MOST VISZONT EGY AKCIÓT HIRDETÜNK NEKED, AMI SEGÍTHET BESZEREZNI A LETÖLTŐDET, HA MÉG EZT NEM TETTED MEG!
Az itt látható Tacho2Safe terméket hosszú évek óta, piacvezetőként forgalmazzuk. Ez egy nagyon jól bevált eszköz. Viszont, mi is „haladunk a korral”, ezért bevezetünk a piacra egy újabb modellt, ezt az eszközt pedig, amit itt látsz, AMINT ELFOGY A RAKTÁRON LÉVŐ KÉSZLETÜNK, nem forgalmazzuk majd tovább.
Ne érts félre, SEMMI BAJ nincs ezzel az eszközzel, a mai napig is vásárolják: a készülék továbbra is alkalmas bármilyen tachográf letöltésére. A kivezetésének oka nem ez, hanem az, hogy van egy modernebb kinézetű, applikációval ellátott termék, és úgy döntöttünk, átállunk arra. NINCS MÁS OKA ANNAK, hogy ezt a terméket nem fogjuk már forgalmazni, mint az, hogy úgy döntöttünk, átállunk egy modernebb kézi letöltőre.
Tehát, az eszköz alkalmas bármilyen tachográf letöltésére, de ÚJ TERMÉKET vezetünk be a piacon. Ezért ezt a terméket a jövőben NEM fogjuk forgalmazni. Emiatt kizárólag a MEGLÉVŐ KÉSZLET EREJÉIG kedvezményesen megvásárolhatod ezt az univerzális letöltőt, de ehhez SIETNED KELL! Kattints az alábbi „Kattints ide” gombra és add le a rendelésed MOST!!!
Az eszköz ára, KIZÁRÓLAG a megmaradt készlet erejéig:
99,700 Ft + áfa helyett csak 91.900 Ft + Áfa, ajándék nyomtatószalaggal!
Telefonos elérhetőségünk: +36 (70) 413-9623
Üdvözlettel:
Szállítmányozói munkaügyi- és AETR szakértő
műszaki szakoktató
(diploma: Budapesti Műszaki Egyetem)