A jogszabályelemzés 4 módszere – így van esélyed megérteni!

Egy izgalmas(?) kérdés: HOGYAN kell helyesen értelmezni a jogszabályokat?

A jogszabályértelmezés 4 módszere

A jogszabályértelmezés 4 módszere

Szeretnék megemlíteni egy fontos alapelvet azzal kapcsolatban, hogy miként kell a jogszabályokat értelmezni. „Miért fontos ez” – kérdezhetnéd. Nos, ez nagyon hasznos lesz a későbbiek folyamán.

Ezt a dolgot még néhai barátomtól, Dr. Szabados Tibor egykori igazságügyi szállítási és fuvarozási szakértőtől tanultam, aki sajnos, már nincs közöttünk. De tanácsa és gyakorlati útmutatása ebben is továbbra is megmarad öröksége részeként.

Nagyon fontos megérteni, hogy a jogszabályok értelmezésének EZ a helyes módja, sorrendje, így kell csinálni, amennyiben valaki megfelelőképpen szeretné megérteni és alkalmazni a szabályban leírtakat!

Ezzel kapcsolatban idéznék egy, az Interneten megtalálható műből, melynek címe: Jogi alaptan tételek. Elérhetősége a könyv írásának pillanatában: http://www.nemokap.hu/jogi/1fe/japokj.pdf

 

A négy módszer

Hadd mondjak még annyit előtte, hogy amit itt olvashatsz, az egyben egy SORRENDISÉGET is magában foglal, azaz: EBBEN a sorrendben kell értelmezni. Néhai Szabados Tibi barátom ezt jól az agyamba sulykolta. Óriási segítséget jelentett VALAMENNYI könyvem megírásában, az oktatásokban, konferenciákon.

Szóval, akkor MI az a 4 lépés, amit kövess, ha egy adott jogszabályt kellene értelmezned magadnak?

1). Nyelvtani értelmezés (interpretatio grammatica)

A jogszabály tartalmát a nyelvtani szabályok segítségével értelmezi, a szavak általánosan elfogadott jelentése alapján. Fontos a jogi nyelv, mint szaknyelv, a jogi kifejezések pontos, egyértelmű meghatározása. Egy kifejezés csak egyetlen fogalmat fedjen le.


2). Logikai értelmezés (interpretatio logica)

A formális logika szabályainak alkalmazását jelenti a jogszabály valóságos tartalmának feltárásában.

A nyelvtani és logikai értelmezés a jogértelmezés első, vagy alsó szakasza.


3). Rendszertani értelmezés (interpretatio systematica)

A jogszabály elhelyezkedését vizsgálja a jogrendszeren, jogágon belül.


4). Történeti értelmezés (interpretatio historica)

A jogszabály keletkezési körülményeit, fejlődését, társadalmi körülményeit vizsgálja, ebből következtet a valódi tartalmára.

A rendszertani és a történeti értelmezés a jogszabályértelmezés felső szakasza.

 

Hogyan alkalmazzuk ezt?

Egy jó példa: az AETR könyv EMBERI NYELVEN így született

A valóságban ezt úgy alkalmazhatjuk, hogy először is, megnézzük, MINDENT pontosan értünk-e az adott jogszabályban. Minden szót, kifejezést, szimbólumot, jelet, stb. Előfordulhat, hogy magyarul minden szót és kifejezést tisztáztunk, elvileg értjük is – de „mégsem áll össze a dolog”. Ilyenkor fordulhatunk az eredeti jogszabályhoz (általában angolul elérhető), ahogyan azt egy-két esetben én is tettem az „561-es” rendelettel. Elképzelhető, hogy valamit félrefordítottak, vagy angolul egyszerűen csak sokkal egyértelműbb a leírt szöveg jelentése. Van ilyen. A legtöbb esetben ez segít tisztázni a dolgot.

Ha ezen is túl vagyunk, de még mindig kérdéses számunkra, hogy vajon megfelelően értjük-e a leírtakat, akkor jöhet a logikai elemzés. Van értelme annak, amit olvastam? Megvizsgálva a szövegkörnyezetet és a jogszabály egyéb pontjait, logikus-e az, amire következtettem? Van-e értelme így ennek a gyakorlatban? Lehet-e ezt így egyáltalán alkalmazni? Ha így alkalmaznám, akkor a jogszabály esetleges egyéb pontjai nem mondanának ellent ennek, nem lennének akkor azok értelmetlenek? Stb.

Általában a fentiek megoldják a jogszabály értelmezéssel kapcsolatos nehézséget. Ha mégsem, akkor megnézhetjük még azt, hogy hova illeszkedik a jogszabály. Mi a hierarchiája? Van-e magasabb rendű irányelv, amihez kapcsolódik, ami esetleg jobban érthető, ami szabályozza, vagy amit kiegészít, illetve – pl. hazai viszonylatban – érvénybe léptet egy uniós jogszabályt, stb.? Ha megnézzük az esetleges kapcsolódási pontokat más szabályokkal, akkor sokszor ez is segít a megértésben.

És végül megvizsgálhatjuk keletkezésének körülményeit is. Vajon mit akarhatott a jogalkotó, amikor ezt írta? Mi lehetett a célja? Mit akart szabályozni? Van-e korábbi jogszabály, amit megváltoztat, eltöröl, kiegészít? Esetleg ha azt megvizsgálom, akkor jobban megértem az új szabályozást? Eredetileg hogyan és miért jött létre, hogyan kapcsolódott az ágazathoz, mi keltette életre annak idején vagy miért volt szükséges változtatni rajta? Ezen kérdések megválaszolása el kell, hogy oszlassa minden kétségünket. Tulajdonképpen itt lemegyünk egészen a jogszabály megszületésének eredetéig. Ez hihetetlenül hasznos tud lenni.

 

Egy példa erre: egy kérdéses pont tisztázása

Hogyan értelmezzük a csökkentett napi pihenőidőt?

Hadd adjak egy szemléletes példát a fentiekre! A példa az „561-es” rendelettel kapcsolatos.

Egy időben komoly problémaként merült fel egyes járművezetőknél, hogy miként kell helyesen értelmezni, miszerint a járművezető 3 alkalommal tarthat csökkentett napi pihenőidőt… mikor is? Itt volt a probléma, a félreértés!

Van, aki úgy értelmezte a jogszabály ezen pontját, hogy „hetente 3 alkalommal”. Van, aki úgy, hogy „kéthetente 3 alkalommal”.

Egyrészt, nem mindegy, másrészt, itt nyilvánvalóan valami ellentmondás van, valaki rosszul értelmez valamit. Hozzáteszem: mindkettő helytelen, illetve, pontatlan. Honnan jöhet ez a félreértés?

Ha vesszük a jogszabályértelmezés 1. módszerét, a nyelvi megértést, akkor ehhez először is, meg kell keresni azt a jogszabályi pontot, ami ezzel a kérdéssel foglalkozik. Megtaláljuk, ez a következő: „A járművezetőnek bármely két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőideje lehet.” („561-es” rendelet II. Fejezet, 8. cikk 4-es pontja).

A problémát a „két heti pihenőidő között” kifejezésben találjuk. Mit jelent ez? Azt, hogy két hetet kell vizsgálnunk, és ebben a kéthetes intervallumban lehet 3 csökkentett napi pihenőidő? Vagy azt, hogy két db, egymás utáni heti pihenőidőt kell nézni, és e kettő közötti időintervallumban kell vizsgálni a csökkentett napi pihenőidőket?

Gyanúsnak tűnik, hogy ez utóbbi lesz a helyes, hiszen ez a logikus. De előbb nézzük meg az eredeti, angol szöveget, hogy vajon 100%-ban pontos-e a magyar kifejezés?

Az eredeti angol szöveg így hangzik: „A driver may have at most three reduced daily rest periods between any two weekly rest periods.”

A helyes értelmezéshez az eredeti angol jogszabály tanulmányozása vezetett el…

Ha valaki jól beszél angolul, akkor egyből világossá válik számára, hogy a jogszabály arról szól, miszerint vesszük bármely két db, egymást követő heti pihenőidőt (mindegy, hogy azok hova esnek), és e kettő között vizsgáljuk, értelmezzük a csökkentést! Vagyis, az eredeti angol kifejezést megvizsgálva elegendő megmaradni a nyelvi elemzésnél, és már ebből is érthetővé válik a dolog. (Azt is látjuk, persze, hogy szerencsésebb lett volna a magyar szövegben a „két heti” kifejezés közé egy vesszőt tenni, mert bár az angolban ez nem volt szükséges, úgy is teljesen érthető volt a szöveg, a magyarban a vessző hiánya egy kicsit félrevezető lehetett.) Még annyi megjegyzést fűznék hozzá, hogy talán az is világos, miszerint az sem helyes értelmezés, hogy „hetente” lehet 3 db csökkentett napi pihenőidőt tartani, hisz ez azt sejtetné, hogy „hétfő és vasárnap között” tartható a csökkentés. De vedd észre, hogy a jogszabályi pont semmi ilyesmiről NEM ír! Csak annyit mond, hogy két, egymást követő heti pihenőidő között – és a heti pihenőidők ugye, bármely napra eshetnek a hét folyamán.

Ha mégis szükséges tovább mennünk, akkor vesszük a logikai elemzés módszerét.

Logikus-e azt vizsgálni, hogy kéthetes periódust veszünk alapul? Elvileg logikus lehetne, persze, de gyakorlatilag itt nem logikus, hiszen mindig egyhetes periódusokról beszélünk a „munkahetek” tekintetében és amúgy is legfeljebb 6 naponta heti pihenőket kell tartanunk (a jogszabály más pontjai írják ezt le). Emiatt, önmagában a heti pihenőidő „feloldja” a napi pihenőt, vagyis, nyilvánvalóan az magában foglalna bármilyen napi pihenőt, pusztán a hossza miatt (hiszen a napi pihenőidő fogalma legalább 11 óra egybefüggő pihenőidő, míg a heti pihenőidő is minimum 24 órás, ami, ugye, bőven magában foglal bármilyen napi pihenőt).

Ráadásul a jogszabály egy további pontja azt is leírja, hogy „a napi pihenőidőt ki lehet terjeszteni rendszeres heti pihenőidővé vagy csökkentett heti pihenőidővé” („561-es” rendelet II. Fejezet, 8. cikk 3-as pontja). Ez pedig azt jelenti, hogy nem kell napi pihenőidőt kivenni abban az esetben, ha már a heti pihenőidőt kezdjük meg. Erről részletesebben írtunk az AETR-könyvben. Emiatt teljesen logikátlan lenne két hetet vizsgálni, hiszen „hatnaponta új ciklus kezdődik” – ez az értelmezése a heti pihenőidőnek. Tehát, így is „kijön a dolog”. Vizsgáljunk tehát legfeljebb 6 napokat (a heti pihenőidők tekintetében) és ezen belül értelmezhetjük csak logikailag a csökkentett napi pihenőidő fogalmát.

Ezt jelentené az a kifejezés, hogy „a járművezetőnek bármely két heti pihenőidő között legfeljebb három csökkentett napi pihenőideje lehet.”

 

Nos, röviden ennyit tudnák erről mondani. Ezt HASZNOS dolog tudni, mert valamennyi könyvem ezzel a szemlélettel íródott és így is tartom az oktatásokat.

 

Az alábbi két könyv is az abszolút sláger most. Javaslom beszerezni őket.

 

AETR KÖNYV 12-IK KIADÁS

Az abszolút bestseller könyv! Szerezd meg magadnak!

 

DIGITÁLIS TACHOGRÁFOK KEZELÉSE KÉPEKBEN

Az ELSŐ színes, részletes könyv a digitális tachográfok kezeléséről

Üdvözlettel:

 

 

 

 

 

Szállítmányozói munkaügyi- és AETR szakértő
műszaki szakoktató
(diploma: Budapesti Műszaki Egyetem)