Még mindig, még mindig, még mindig NEM JÓ!

Nem tudom, mi az oka, de valamiért ez még mindig nem jó. A legalsó cikkben írok róla…

 

Előtte azonban a kifutó termékek…

Már csak ennyi van belőlük (van, amelyikből 2000 db volt nyomtatva anno). Amikor elfogynak, NEM nyomtatjuk újra. A legtöbbje 50%-os kedvezménnyel, amíg még van. Összesen ennyi nyomtatott könyvünk van még.

  • AETR könyv 10-ik kiadás: 6 db
  • Zöld régi tachográfos könyv: 1 db
  • 2016-os konferencia könyv (egyedi kérdésekkel): 46 db
  • Hogy van ez a valóságban könyv: 152 db
  • Új digitális tachográfos könyv (színes, A/4-es forma): 134 db

Kattints ide, és szerezd be a hiányzó példányodat féláron!

.  


 

Utazó munkavállalók munkaideje – új könyv

Sok-sok éves oktatói tapasztalatom alapján nyugodtan kijelenthetem, hogy a legtöbb fuvarozással, szállítással foglalkozó vállalkozásnak helytelen, elégtelen vagy téves információi vannak azzal kapcsolatban, hogy milyen munkaügyi szabályok vonatkoznak rájuk. Ez még NAGY cégekre is igaz!

Továbbá, sajnálatos módon nem csak ezen vállalkozások értelmezik és/vagy alkalmazzák helytelenül a munkaügyi szabályokat, hanem azok a könyvelők is, akik ezen vállalkozások számára könyvelnek. „Természetesen” ezen megállapítások a fuvarozó, szállító vállalkozások munkaügyi osztályán, részlegén dolgozó kollégák nagy részére is igaz.

Sőt, gyakorlati tapasztalatom az – anélkül, hogy nevesíteném –, hogy egyes bíróságok és igazságügyi szakértő kollégák vagy jogászok sincsenek teljesen tisztában ezen szabályok gyakorlati alkalmazásával, értelmezésével, és emiatt „érdekes döntések” születhetnek.

Gyakori az a „szabály”, alkalmazás, „ezt így csináljuk” gyakorlat, miszerint úgy értelmezik a munkaidőket, hogy „onnantól, amikortól bent van a dolgozó, addig, amíg haza nem megy”. Más szavakkal: „kártya behelyezéstől kezdve a kártya kivételig munkaidő”. Mi sem állhatna távolabb az igazságtól. Ez TELJESEN helytelen, amiből nagyon komoly problémák származhatnak.

Egy másik értelmezés szerint – hasonlóan az előzőhöz – a munkaidőt egy jelenléti ív lista alapján számolják el. Ez talán annyival jobb az előzőnél, hogy elvileg jól láthatóan tartalmaz szüneteket. Ugyanakkor abszolút fals elképzelés és alkalmazási mód ez is. Az utaz munkavállalók egyáltalán nem így működnek. Ők nem irodai dolgozók, akik beírják reggel a jelenléti füzetbe, hogy elkezdték a munkát, és este megint, hogy hazamentek. Egy sofőr? Ha például 4 hétig Uniózik? Ezt senki nem gondolhatja komolyan.

Mivel hosszú évek során tapasztaltam a fentieket, ezért KÉT dolgot tettem, hogy segítségére legyek mindenkinek a témakört illetően:

 

  • Mindenki számára könnyen érthető formában (könyv és videó) elmagyaráztam, mit és hogyan kellene csinálni ezen a területen. Ez a könyv az eredeti kiadvány bővített változata, ami önállóan is olvasható. Nyomtatva nem elérhető, csak letölthető formában olvasható. Ide kattintva rendelhető meg. A tartalomjegyzék ide kattintva tekinthető meg.
  • Kifejlesztettem egy online működő programot, ami kifejezetten erre a szabályozásra lett írva, és maximálisan segít a munkaidők HELYES elszámolásában. Ezt egyre többen alkalmazzák már. A programot ide kattintva rendelheted meg, illetve itt olvashatsz róla több információt.

 


 

Nem tudom, mi az oka, de valamiért ez még mindig nem jó…

Korábban már írtam erről a témáról, és a konferencián is beszéltem róla, de mivel folyamatosan találkozom vele a kiértékeléseim során, így ismételten szeretném felhívni rá a figyelmet!

Nem tudom, hogy miért van az, hogy ezt ennyire figyelmen kívül hagyják sokan. Talán nem érdekli őket, talán  megszokások miatt. Valószínűleg a kettő együtt játszhat szerepet benne.

Szabadság, betegszabadság és pihenőidők rögzítésének TILALMA tevékenységigazoló lap által.

 

AZ EURÓPAI PARLAMENT ÉS A TANÁCS (EU)
2020/1054 RENDELETE

“11. A 34. cikk a következőképpen módosul:

( … )

b) az (5) bekezdés b) pontja a következőképpen módosul:

i. a iv. alpont helyébe a következő szöveg lép:

„iv. a jel alatt: szünet, pihenőidő, éves szabadság vagy betegszabadság,”;

  

A 165/2014/EU rendelet 34. cikke beszél arról, hogy miként kell használni a digitális járművezetői kártyákat és a korongokat. Lényegében, a vezetési idők, napi- és heti pihenőidők, munkaidők, egyéb járművek vezetése, telephelyi munka, készenlét, több fős személyzet, stb., ezen tevékenységek rögzítése a kártyán/korongon a JÁRMŰVEZETŐ FELELŐSSÉGE ELSŐSORBAN.

Ez eddig így volt. Most is így van, de KIEGÉSZÜL MÉG a következővel (2020. augusztus 20-tól a fenti rendelet szerint).

  • A Mobilitási Csomag jogszabály annyiban módosítja ezt, hogy előírja, miszerint a tevékenységi üzemmód kapcsolóval nem csak a szünetet és pihenőt kell rögzíteni a korongon/kártyán, hanem a szabadságokat és betegszabadságokat

A gyakorlatban tehát mostantól az a feladata a sofőrnek, miszerint, amikor

    • szünetet tart (megszakítást),
    • napi vagy heti pihenőidőt tölt,
    • éves szabadságát tölti, vagy
    • betegszabadságról jön vissza,

akkor ezeket utólag visszaírja a menetíróba vagy korongokon rögzítse (a szünetet természetesen még akkor, amikor épp azt tölti).

 

Hogyan kell ezt megtenni?

A jogszabály nem részletezi ezt, de a következőképpen kell eljárni:

  1. A sofőr menet közben rögzíti a szüneteket, ez eddig is így volt, megfelelő módkapcsoló használattal. Ez korongos és kártyás járműre egyaránt igaz.

  2. A napi vagy heti pihenőidőt a kártya behelyezésekor VISSZAÍRJA a sofőr a kártyára. Ha ez megvan, ezzel további teendő nincs.

  3. Amennyiben valaki csak korongos járművet vezet, akkor a napi  pihenőidőt UGYANAZON A KORONG rögzíti, amennyiben lehetséges, vagy azon kezdi meg és ha szükséges, akkor egy másik korongon folytatja (ha pl. mondjuk este 8-kor végzett). A heti pihenőidőt is megkezdi ugyanazon a korongon, amin végzett, majd további ÜRES korongokon folytatja. Ezeket nem részletezem, az AETR könyvben és egyéb cikkekben, előadásokban ezt már unalomig ismételtem.

  4. Ha a sofőr ÉVES SZABADSÁGRA megy vagy BETEGÁLLOMÁNYBAN van, akkor ezt KÖVETŐEN, amikor visszajött, az egész időszakot PIHENŐKÉNT visszaírja a kártyára, majd utána készít egy NYOMTATÁST erről az időszakról, és ráírja a szalagra, hogy “éves szabadság” vagy “betegállomány”, aláíratja, lepecsételteti ezt a munkáltatójával, betegállomány esetén csatolja hozzá az esetleges orvosi jelentéseket is, és ezeket 28 napig magánál tartja. 28 nap után leadja a vállalkozásnak, aki ezeket 3 évig megőrzi.

  5. A fenti 4-es pontra vonatkozóan, amennyiben a sofőr KORONGOS tachográfot használ, akkor ezekre az időszakokra annyi korongot kell kitöltenie, ahány napot szabadságon vagy betegállományban volt. MINDEGYIK korongra írja rá, hogy “éves szabadság” vagy “betegállomány”. Ezeket a korongokat ugyanúgy írja alá, mint a pihenő korongokat. Javasolt ezen korongok összetűzése és az esetleges orvosi igazolások hozzátűzése is.

Nagyon fontos, hogy ezeket az időszakokat a vállalkozás semmiképp ne igazolja tevékenységigazoló lappal! Ezt a gépkocsivezetőnek kell megtennie a fentebb részletezett módon, amit a vállalkozás is igazol, szintén a fent említett módon.

Tehát, az sem lehet, hogy NINCS igazolva (28 nap hiánya), és az sem, hogy tevékenységigazoló lappal igazoljuk!!!

 

  Üdvözlettel:

       

 
 
 
 
 
 
 
 
műszaki szakoktató (BME) +36 (70) 391-2885